2012. október 8., hétfő

The End

Sziasztok!
Sajnálom, de befejezem a blogot. 2 ok miatt:
1.) nagyon megcsappant nézettség
2.) One Direction
      a helyzet az, hogy még mindig szeretem a fiúkat, de nem annyira, mint az elején. Ennek okán nem tudok, vagyis hát pontosabban nem bírok fejezetet írni, mert nem nyújt akkor örömöt nekem, mint mikor kezdetem. És én úgy gondolom, hogy mikor egy író ír az akkor jó, ha közben ő is jól érzi magát.

Tehát sajnálom, de befejezem. Ennyi volt! Köszönöm szépen azoknak, akik a végéig velem tartottak. remélem élveztétek a történetemet! :)

Puszi: Eszti;)

Utolsó bejegyzés!

2012. szeptember 29., szombat

#2 | 7. fejezet ~ Lina Tomlerson?!






 
Reggel nagyon fáradt voltam, alig bírtam kinyitni a szemem. De muszáj volt felkelnem , mivel még sok dolgom van és azt sem tudom mikor indul a gépünk. Louis nem szóltam arról, hogy előbb elmegyel. Tudom, hogy megértené, de nem akartam lerontani a kedvét.
Olyan jó volt Louis karjai közt aludni.
- Louis, Louis! - ébresztgettem, de semmi.
Megfordultam, hogy szemben legyek vele. Olyan édesen aludt. Szívesen megsimogattam volna az arcát, de azzal felébresztettem volna. Úgy döntöttem hagyom aludni.
Kimásztam a már kihúzott kanapéról és a szobám felé vettem az irányt.
Mikor benyitottam láttam, hogy Sel még az ágyban fekszik. Halkan kinyitottam a bőröndöm és kivettem
egy szürke hosszúujjút, amin valamilyan felirat volt - de a sötétben nem láttam rendesen - és egy fekető csőnadrágot. Gyorsan felkapkodtam magamra a dolgokat, majd mivel dörömbölésrt hallottam vissza mentem a nappaliba.
Siettem, ahogy tudtam, de már mindegy volt, mivel Louis felébredt a zajra.
Szószerint feltéptem az ajtót. Velem szemben, pedig Harry állt.
- Hol van Selena? - kérdezte követelően.
- A szobában! - mutattam arra felé.
Harry határozott léptekkel bement, majd becsukta az ajtót.
Louis-ra néztem, aki halványan mosolyogva engem nézett, majd megpaskolta maga mellett az ágyat.
Megráztam a fejem, mire felvonta a szemöldökét.
- Még van egy kis elintézni valóm! - mosolyodtam rá, majd távoztam.
Nagy mázlimra a liftben összefutottam Carlos-szal.
- Szia, Tina! - üdvözölt.
- Jó reggelt! Ugye gyakorolni mész? - kérdeztem rá.
- Igen. Ma este lesz egy koncertünk és még gyakorlunk egy kicsit. - magyarázza.
- Elmehetek veled? Szeretnék mind a négyötökkel beszélni. - mosolygok.
- Persze, gyere elviszlek!

- Sziasztok! Na kit hoztam? - vigyorg Carlos, mikor belépünk a próbaterembe.
- Tinaa! - jönnek ide a fiúk hozzám, és mind megölelnek.
- Tudod a felsőd eléggé elárulja kinek az oldalán állsz! - nevetett fel Kendall, mire lepillantok.




- Azt hittem ti nem rivalizáltok! - jegyzem meg.
- Nem is! Csak ez így jól hangzott! - rántja meg a vállát Kendall, mire elvigyorodom. - De mi is a látogatásod oka?
- Szeretném megköszönni nektek, mindent. Hogy munkát adtatok nekem, hogy kedvesek és rendesek voltatok velem. Ez egy nagy élmény volt számomra, akármennyire is kevés ideig lehettem veletek!
- Óóó! - hangzott mind a négy fiútól, majd nagy ölelésben kötöttünk ki.
- Mi is szeretnénk megköszönni neked, hogy itt voltál velünk és helyettesítetted Sarah-t! - mondta James.
- Azt hiszem én megyek is! Nem zavarlak titeket, dolgozzatok  nyugodtan! - mosolyogtam.
- Vissza tudsz menni a szállodába? - kérdezte Carlos.
- Persze, felhívom Louis-t! - vettem elő a telefonom, mire egy 'Húúú!" volt a válasz.
- Összejöttetek újra? - vigyorgott Logan.
- Ühm. - pirultam el picit, mire a fiúk felnevettek.
- Gratulálunk és sok boldogságot! Reméljük még találkozunk! - mondta Kendall.
- Köszi és én is remélem, sziasztok! - mosolyogtam, majd kimentem.
Tárcsáztam Louis-t.
- Szerintem tedd le! - mondta Louis(?).
Megpördültem, de olyan hirtelen, hogy elvesztettem az egyensúlyom és Louis kapott el.
- Jól vagy? - kérdezte összevont szemöldökkel.
- Persze, de te hogy kerülsz ide? - kérdeztem.
- Hát..ööö..az a helyzet, hogy úgy elrohantál nem mondtad miért és csak úgy otthagytál. így hát követtelek egészen idáig. De ne érts félre én teljes mértékben megbízom benned, csak... - folytatta volna de ujjamat a szájára tapasztottam.
- Nyugi, nincs semmi baj. - mosolyogtam, majd nyomtam egy puszit a szájára.
- Szóval kéne egy fuvar? - vigyorgott, és megpörgette ujján a kucsikulcsot.
- Igen, fel tudná ajánlani szolgálatait? - kérdeztem.
- Bár félreérthető volt, tudom, hogy a fuvarra gondoltál, úgyhogy mehetünk! - mondta, mire elröhögtem magam.
Beültünk a kocsiba és vissza mentünk a szállodába.
- Harryvel és Sellel mi van? - kérdeztem.
- Hát üvöltözést nem hallottam, szóval, ha nem ölték meg egymást néma csendben, akkor nincs gond! De mivel utánad jöttem nem nagyon tudtam őket hallgatni! - vigyorgott.
Kicsit megnyugodtam ennek hallatán, talán meg tudták beszélni a dolgokat. Legalábbis nagyon remélem, hogy így van!
- Szerintem hagyjuk őket és menjünk a fiúkhoz!
- Egyetértek! Ki tudja mit csinálnak! Nem lenne jó megzavarni semmit... - vigyorgott sejtelmesen, mire vállba boxoltam.
- Hülye! - nevettem fel. - Bár, ha jobban bele gondolok lehet, hogy igazad van! - vágtam komoly arcot.
- Na ugye! - mondta, majd megszólalt a telefonja. - Szia, Zayn!
Tisztán hallottam azt is amit Zayn mondott.
- Nem tudom hol vagy és azt sem, hogy este hol voltál, de légyszíves hozz kaját a Nando's-ból! Niall-nek valami baja van. Olyan, mint egy őrült.
- Értem. Sietek és viszünk kaját!
- ViszÜNK?! - kérdezte Zayn.
- Igen, én és Tina. - mosolygott rám.
- Ohohoh!! Csak nem összejöttetek újra? - halani lehetett a hangján, hogy vigyorog.
- De igen. Azt hiszem... - mondta bizonytalanul, mire felvont szemöldökkel ránéztem. - Igen, együtt vagyunk újra.
- Ennek nagyon örülök! De tényleg siessetek! Addig összeütünk egy gratula partit! Csáo! - mondta és letette.
- Valamit meg kell beszélnünk! - mondta Louis komolyan.
- Mondd csak nyugodtan, addig én felnézek twitterre, hátha Harry kiírt valamit! 
- El kell döntenünk, hogy fel vállaljuk-e a kapcsolatunkat a nyilvánosság előtt!
- Rendben, te mit gondolysz hogy jobb? - kérdeztem.
- Hát, ha felvállaljuk fel kell készülnöd arra, hogy az emberek fele szeretni a másik pedig utálni fog! - nézett rám aggódva.
- Kibírom, ha kell! Ha te szeretnéd fel vállalni miattad kibírom! - mosolyogtam rá, mire megcsókolt.
- Na de menjünk mielőtt Niall Zayn-éket eszi meg! - vigyorogtam, mikor elhúzódtunk.

~Louis~
Nem tudom, mivel érdemeltem ki ezt a csodálatos lányt, de mostantól rendesen megbecsülöm.
Beindítottam a motort kitolattam és már úton is voltunk.
- Louis! - suttogta elhalóan Tina.
- Mi a baj? - kérdeztem a megfagyott lánytól.
Felém emelte a telefonját. Egy kép volt rajta, ami pár perce készült. A BTR próbaterme előtt álltunk és pont azt a pillanatot fotózták le, amin Tina megpuszilt.
- Az előbb bezéltük meg, hogy felvállaljuk! - mondtam.
- Tudom, de nem gondoltam, hogy máris! - nézett rám félve.
- Igazából mi miatt aggódsz? - kérdeztem.
Sóhajtott egyet.
- Hogy utálni fognak a rajongók és, hogy ne bántsuk meg őket újra szakítunk! - suttogta.
- Jajj, te kis buta! Ez nem fog előfordulni! A rajongók imádni fognak, ezt tudom, mert én is imádlak! - mosolyogtam rá.
- De lesznek akik utálni fognak...
- Mindig lesznek olyanok, viszont aki igazi rajongónk az elfogadja, mert azt szeretné, hogy boldogok legyünk!
- Már trend vagyok és vagyunk! - vigyorog.
- Olvasd fel!
- LoveLinaTomlerson és Tina Anderson! - nevetek fel. - Ileny sokszor használták a nevem pár perc alatt, hogy trend lettem! De amúgy tetszik ez a Lina Tomlerson!
- Nekem is! - mosolyogtam.

 

2012. szeptember 22., szombat

#2 | 6. fejezet ~ I love You




- És szerinted most mégis mit tegyünk? - kérdezi a kelleténél hangosabban Louis a szintén dühös Harrytől.
- Fiúk, nyugi! Louis, nézz rám légyszíves! - szólok Neki, mire felém fordul.
Két tenyerem közé veszem az arcát és úgy beszélek hozzá.
- Nyugalom! Mély levegő! Oké? - kérdezem és látom rajta, hogy tényleg megnyugodott. - Én most elmegyek Selena után ti pedig felléptek és ha gondoljátok akkor utána vissza jöttök a szállodába! Így jó lesz?
- Igen! Amint végeztünk megyek! Addig is vigyázz magadra! - mosolyog rám.
Még mindig ugyanúgy hat rám ez a mosoly, mint egy hónapja. Valamint az érzéseim sem változtak. Ezt bizton állíthatom!
Végigsimítom tenyerem az arcán, majd leengedem. Ő pedig nyom egy puszit az arcomra, mire picit elpirulok.
- Harry! Figyelj, nem tudom mi történt közetetek Sel-lel, de ő valóban nagyon szeret téged! Különben mért tett volna olyat amivel a saját egészségének is ártott csak azért , hogy elfelejtsen? De te meg sem hallgattad igaz? Gondolom. Ismerlek, Harry! Kérlek hallgass a szívedre! - néztem Harry-re, majd végül Louis-ra és távoztam.

- Selena! - rontottam be a lakosztályomba.
Sel a kanapén ült fagyit evett és valami spanyol szappanoperát nézett. Szemei kicsit vörösek voltak és le sem tudta volna tagadni, hogy sírt.
- Selllll! - bújtam hozzá. - Úgy sajnálom! Tudod, Harry hirtelen haragú, elsőre nem gondol végig csak cselekszik és utána viszont nagyon megbánja. És most is így lesz! Hidd el! Én tudom, hogy szeret téged! - mosolyogtam rá, de ő rám sem nézett.
- Megtennél valamit a kedvemért? - suttogta.
- Mit?
- Gyere velem haza! Holnap! Egy nappal előbb! - fordult felém.
Láttam rajta, hogy komolyan ezt szeretné. És bár nem szívesen hagyom itt Louis-t, tudom, hogy Selnek most szüksége van rám.
- Rendben! Ha valóban ezt szeretnéd! - sóhajtottam, majd rá mosolyogtam. - Mit szólnál, ha tartanánk egy pizsi partit? - vigyorogtam.
- Most nincs kedvem, inkább lefekszem aludni! - mondta, majd felállt és elment a szobába.
Azt hiszem ma én alszok a kanapén. De nem is bántam, hogy őszinte legyek.
Pár perc múlva halk kopogást hallottam.
- Szia! - mosolygott rám Louis.
- Gyors voltál! - vigyorogtam rá.
- Nem én! A taxi! - kacsintott rám. - Bejöhetek?
- Ja, igen, persze, bocsi! - mosolygtam.
- Sel? - kérdezte, mikor leült a kanapéra.
- Azt mondta elmegy aludni, de szerintem a plafont bámulja és gondolkozik! - sóhajtottam.
- Harry is tuti ezt csinálja, de szerintem ő a párnájába temeti a fejét! - most egyszerre sóhajtottunk.
- Pedig azt hittem ez egy szép este lesz... - hajtottam le a fejem.
- Még lehet az!
Felnéztám rá, nem értettem mire céloz, de ő csak féloldalasan mosolygott.
- Mire gondolsz? - értetlenkedtem.
Kopogtak az ajtón.
- Majd én nyitom! - állt fel Louis. - Köszönöm szépen! A visszajárót tartsa meg nyugodtan! - mondta az ajtóban álló férfinak.
- Köszönöm, szép estét! - távozott a férfi.
Lou megfordult és egy hatalmas pizza volt a kezében. Felnevettem.
- Látod már is jobb a kedved! Tudtam én, hogy ez kell! - vigyorgott. - De van még egy meglepim!
- Mi az? - csillant fel a szemem.
Louis elment a konyhába egy szó nélkül. Egy késsel a kezében tért vissza.
Valószínüleg kicsit ijedten nézhettem rá, mert elnevette magát.
- Nyugi, nem akarlak bántani! - adta a kezembe a kést. - Meg tennéd, hogy felvágod rendesen, míg hozok innivalót?
- Persze! - mosolyogtam rá.
Fel nyitottam a pizzás doboz tetejét és könnybe lábadt a szemem.
A pizza közepén egy i love you feliratú papír volt.
- Hát a hűtőben csak tej volt, úgyhogy azt kell innunk! - jelenti ki Louis.
Én viszont meg sem mozdulok. Csak bámulom a papírt. A saját kezével írta.
És én is így érzek. De most mi legyen félek egy újabb csalódástól. Tudom, hagy az előző eset nem az Ő hibája volt. Dehát akkor meg min gondolkodom? Louis szeret és én is őt! Ennyi, ez a lényeg!
Érzem, ahogy besüpped mellettem a kanapé.
- And I need you here with me now! Cause you've got that one thing! - énekli a One Thing-ben levő szólójának egy részét.
Mikor befejezi megölelem, ő pedig - az ölelés megszakítása nélkül - beleültet az ölébe.
- Elhúzódik kicsit, hogy a szemembe nézhessen és kimondja hangosan is.
- Szeretlek! - suttogja, halkan és komolyan.
- Én is! - vallomba és mélyen a szemébe nézek.
Louis közelebb hajol finoman megcsókol, majd egymásénak döntve homlokunkat bámuljuk egymás szemét.

~Író~
Soha többet nem engedem el - gondolják egyszerre mindketten ugyanazt.

2012. augusztus 23., csütörtök

#2 | 5. fejezet ~ Banda bál (2. rész)






~Tina~
Egész úton a limuzinban Selenával beszélgettünk.
Elmesélte, hogy beszélt az edzőimmel, hogy sajnos nem tudok részt venni a heti próbákon, de had szerepelhessek a gálán. Mivel Mony-ék tudják, hogy rendesen tudom a táncokat, beleegyeztek a dologba.
Nagyon hálás voltam ezért Selnek.
Megállt a kocsi, Louis udvariasan kisegített a limuzinból és utána el sem engedte a kezemet. Ez megmosolyogtatott.
Amin viszont meglepődtem az az volt, hogy az épület előtt senki sem állt. hatalmas csend uralkodott az egész utcán és körzetében. Sehol egy újságíró, sehol egy paparazzi. Nem mintha gond lett volna. Épp ellenkezőleg nagyon is örültem. Szép munka volt, akár ki is intézte ezt el.
- Minden rendben? - kérdez rá Louis, látva zavartságomat.
Finoman végig mérem tekintetemmel a fiút. Tökéletesen áll neki a szmoking, és ez az egész elegáns öltözet.
Egy pillanatig még arcát fürkészem, majd egyenesen belenézek azokba a gyönyörű tengerkék szemekbe. Melyek nélkül már élni sem tudnék boldogan.
- Persze, minden oké! - válaszolok, majd összekulcsolom ujjainkat.
A csapatból utolsóként lépünk a bál terembe.
Hihetetlenül gyönyörű ez a hely! Minden aranyban fénylik. A padlón, pedig látom saját magam majdnem teljesen tisztán. A táncparketten párok forognak, egy számra melyet az egyik meghívott banda játszik.
- Látom tetszik! - mosolyog rám Louis.
- Igen, nagyon is! Őszintén szólva kicsit hercegnőnek érzem magam ebben a környezetben - vigyorodom el.
- Hát akkor, felkérhetem egy táncra, Hercegnő? - hajol meg előttem a fiú és kézfejét felém nyújtja.
Válasz helyett, finoman kezemet az övébe csúsztatom. Louis magához húz. Alig van pár centi testeink közt.
Mindent elfelejtve nézünk egymás szemébe. És mintha nem is táncolnánk, hanem suhannánk...
- Valamit el szeretnék mondani... - töri meg a csendet és húz vissza a valóságba gondolataim közül Louis.
- Hallgatlak! - mosolygok rá.
- De nem most! - mondja. - Hamarosan... - jelenti ki titokzatosan.
- Hát jó. - hajtom fejem a vállára, ezzel megszüntetve a köztünk levő távolságot.


~Selena~
Már olyrég láttam. Azt hiszem másfél hónapja. Valakinek ez nem sok idő, de nekem nagyon is...
Mindig próbáltam lekötni magam munkával, hogy ne kelljen rá gondolnom. Ennek viszont az lett az eredménye, hogy túl vállaltam magam. Reggeltől estig minden percben dolgoztam. És mikor hazaértem éjjel csak beestem az ágyba és már aludtam is. Ez még nem lenne akkora nagy baj, ha ez idő alatt nem fogytam volna le nagyon. De ez megtörtént. Ráadásul elegendő folyadékot sem juttatttam a szervezetembe. A végén kórházban kötöttem ki, mert rosszul lettem a munkahelyemen. Az orvos megparancsolta, hogy pihenjek. Sokat. És rendszeresen étkezzek, eleget igyak ezentúl. Állítása szerint, ha ez tovább folytatódott volna súlyosabb következményekkel járt volna...
- Látom Louis-ék máris összemelegedtek! - mosolygok a tánparketten levő párosra.
- Igen, hál' istennek! Már mindkettejükre rá fér a boldogság! - csatlakozott Harrry. - Tudod, hívtalak! Mindennap! De nem vedted fel... - mondja, mire rá nézek.
Csak ketten ülünk a hatalmas asztalnál, melynek közepén egyOne Direction feliratú papírka található.
- Sajnálom! - suttogtam, mélyen a szemébe nézve.
Senki nem tudhat erről a korházas ügyről. Főleg nem Harry.
- Sajnálhatod is! - mondta dühösen Harry, majd kiment az épületből.
- A francba! - csaptam az asztalra.
Két lehetőségem van. Egy: megvárom míg megbocsát - na azt várhatod Sel! Teljesen jogosan akadt ki rád! Nem gondolod, hogy neked kéne lépned és nem neki? - korholom magam.
Oké, lássuk  másik lehetőséget: utána megyek és mindent elmondok neki - ezt kell tenned! Ez a helyes megoldás! sel ébredj fel és ne várd, hogy minden magától megtörténjen!
Felállok és kifutok az épület elé. Harry háttal áll nekem.
- Harry! - suttogom. - Kérlek, engedd, hogy elmagyarázzam! Szükségem van rád érted? Egyszerűen nem tudok nélküled élni. Megismertelek és beléd szerttem. Ez a másfél hónap míg nem láttalak életem legrosszabb időszaka volt! Nem akarlak elveszíteni! - sírtam el magam a végére.
Harry megfordult és lazán vissza sétált az épületbe. Én pedig összerogytam. Ott az utcán, és sírtam. Sírtam, mert hatalmas sebet ejtett rajtam. Mikor már falállt az asztaltól úgy éreztem, mintha kést szúrnának a szívembe. De most. Most már úgy érzem azt a kést csak egy ember tudja kihúzni onnan és begyógyítani a helyét. És ez Harry volt. Igen, Harry Styles. A srác akibe halálosan beleszerettem.




2012. augusztus 18., szombat

#2 | 4. fejezet ~ Banda bál (1. rész)




- Ezeket próbád meg! - adogatja be Harry a ruhákat a próbafülkébe.
Nagyon szép itt szinte az összes ruha. Csak annyi a gond, hogy ez egy drága üzlet. Aranyárba kerül minden.
- Harry... - szólók neki, még mielőtt bármelyik ruhát felvenném.
- Igen? Hozzak valamelyikből más méretet?
- Nem, nem kell, köszi! Én...csak...ajj...tudod ezek a ruhák nagyon drágák! nekem ezekre nincs pénzem! Azt meg végképp nem engedhetem, hogy te fizess!
- Ugyan, Tina! Örülök, hogyha ennyivel hozzá járulhatok a boldogságodhoz! Figyelj, kössünk alkut! Ha megvehetem neked a ruhákat, amiket választunk, akkor fizetheted az ebédet! - vigyorog.
- Rendben. - sóhajtok. - de maximum öt ruha!
- Oké! Na, de vissza a fülkébe! Lássuk azokat a ruhákat! - parancsol rám Harry, mire megforgatom a szemem.

- Nos? - lépek ki az első számú ruhában.
- Jó, de nem az igazi!

- Ehhez mit szólsz? - forgok egyet Harry előtt egy rószaszín, hosszú estélyiben.
- Túl elegáns!

Ez így ment tovább a többi ruhával is. De volt három, ami közül nem tudtunk választani. Egy ezüst színű, egy fekete és egy fehér ruha.
Végül úgy döntöttünk megvesszük mindhármat.

- Akkor most végeztünk a vásárlással? - kérdeztem, mikor elhagytuk az üzletet.
- Mit szólnál, ha elmennénk ebédelni? - mosolygott Harry, miközben elindultunk.
- Oké!

Már majdnem az üzletsor melletti étteremhez értünk, mikor hirtelen megtorpantam.
- Valóban szép! - éretett egyet Harry.
- Nem. Ez gyönyörű...nem is, inkább tökéletes! Igen, ez a megfelelő szó rá.
- Gyere menjünk be próbáld meg!

- Nagyon jól áll! - dícsért meg Harry.
Oda léptem a tükörhöz és végig mértem magam a gyönyörű ruhában.
- Megveszzük! - jelenti ki Harry hirtelen. - Vedd le és gyere a kasszához!



~*.*~


- Sziasztok! Hát ti? Merre kóboroltatok báránykáim? - vigyorog ránk Zayn, mikor belépünk a fiúk lakosztályába.
- Volt egy kis dolgunk. - rántja meg a vállát Harry.
- Értem.
- Te kivel jössz erre a bálra? - érdeklődöm mosolyogva.
- Na hát, csak nem Zayn bácsival szeretnél menni.
- Nem, már van partnerem. - sütöm le a szemem, és éreztem, hogy elpirulok.
- És ki a szerencsés? - kérdezi, majd suttogva hozzá teszi: - Csak nehogy Louis megtudja!
- Hát azt hiszem az nehéz lesz! - nevetek fel, mire Zayn hülyén néz rám. - Vele megyek! Ő a partnerem! - mosolygok.
Azt hiszem megint elpirultam...
- Oh. Hát ez csodálatos! Ennek nagyon örülök! - vigyorog, és úgy megszorongat, hogy alig kapok levegőt.
- Azért ne fojtsd meg, különben nem lesz olyan csodás! - kuncog Harry.
- Ja, bocsi! - enged el Zayn.
- Louis hol van egyébként? - érdeklődöm.
- A herceged épp a szobájában van. És folyamatoan káromkodik. - válaszol nevetve.
- Azt hiszem bemegyek hozzá! - tűnik el Harry.
- Én vissza megyek a szobámba, készülök estére! - jelentem ki, majd elbúcsúzom Zayn-től, és távozom.


*=16:17=*
A ruháimat kiterítettem az ágyamra. Most akkor a rószaszínt vegyem fel? ~ tanakodom.
Kopognak.
- Nyitom! - kiálltok, majd az ajtóhoz futok és szélesre tárom. - Áááááá!!! - síkítok fel. - Sel! jaj, de jó téged újra látni! - szorongatom.
- Téged is, de tudod szeretm az oxigént! - kuncog, mire elengedem.
- Hogy kerülsz ide? - mosolygok rá, miközben beinvitálom.
- Szerinted? A Banda bálra jöttem.
- Harry! - suttogom.
- Igen! - mosolyog. - Na, de azt hallottam Louis meghívott téged! Ez csodálatos! Annyira örülök nektek!! - vigyorog és most ő szorongat halálra engem.
- Mit szólnál ha együtt készülődnénk? - mosolyog.
- Oké! - egyezem bele.


*=17:56=*
Még utoljára megigazítom a ruhámat. A következő pillanatban pedig már kopognak.
- Tina, gyere! megjöttek a fiúk! - kiált be Selena.
- Máris megyek! - mondom és kilibegek az ajtóhoz.
-Gyönyörű vagy! - dícséri meg barátnőjét Harry, majd megpuszilja az arcát, mire a lány teljesen elpirul.
Ezen jót mosolyok. Olyan aranyosak! Ráadásul sel-nek tényleg szép ruhája van.
Oda lépek Louis-hoz, akiannyira végig mér, hogy pipacs vörös lesz az arcom.
- Öh...nagyon szép vagy! Sőt inkább csodálatosan gyönyörű! - jegyzi meg, féloldalas mosollyal.
- Köszönöm! - mosolygok.
- Indulás van fiatalok! - kiált fel Zayn, akkora örömmel, hogy mindenki fel nevet.

Ez a boldogság. csodálatos érzés, mikor olyan emberek vesznek körül akiket szeretsz és ők viszont szeretnek! Most már biztosra kijelenthetem, hogy egy család lettünk!




(Bocsi, az esetleges hibákért! Sajnos nem volt időm át nézni! :/)

2012. augusztus 16., csütörtök

2. díjam *-* ^^



*-* Köszönöm szépen ezt a díjat Viki -nek és Mini -nek! <3 <3 ^^



1.) Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról!
2.) A jelölő mindegyik kérdésére válaszolni kell!
3.) 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek!
4.) 11 embert meg kell jelölni és linkelni! (Nincs visszaadás/visszajelölés)



1.)
1. Imádok táncolni. (Hip-Hop)
2. Négyes, ötös tanuló vagyok
3. A 1D a kedvenc együttesem (gondoltátok volna?! :D)
4. Nem szeretem Justin Biebert - azt nem mondtam, hogy utálom! -, viszont tetszik az új albuma, a Belive
5. Nem vagyok Facebook függő - a Twittert jobban bírom
6. Egyik kedvenc énekesem Luca Hänni (nem tudom mennyien ismeritek)
7. Nincs valami sok önbizalmam. Táncolás közben viszont annál inkább
8. Szombathelyen lakok, akárcsak az olimpiai bajnokunk Pars Krisztián :D
9. Az olimpián leginkább a vizes sportok érdekelnek + azok amikben szerepelnek magyar versenyzők
10. Még így 05 éves fejjel is szoktam néha Disney-t nézni :D
11. Szemüveges vagyok - még ;)



2.)
Sportolsz-e? - Igen, táncolok :)
Ki a példaképed? - Nincs :)
Jellemezd magad! - Önbizalom hiányos, kedves, mosolygós lány vagyok, aki nem tartozik a fiúk kedvencei közé. Magyarul nem vagyok valami fiúk esete csaj :) - remélem ez csak egy jelenlegi állapot...
Szerinted mi a rossz tulajdonságod. - Talán az, hogy, ha fáradt vagyok vagy rossz napom van, akkor elég bunkó szoktam lenni :/
Ha kívánhatnál valamit,mi lenne az? - Nagyon jó kérdés, egyenlőre nem tudom. Ha ezt a kérdést komolyan feltennék nekem ezt a kérdést és teljesítenék egy kivánságomat jól meggondolnám.
Szereted a focit? - Nézni nem
Ki a kedvenc focistád? - Nincs
Van valami hobbid? - Táncolás
Mit csinálnál,ha megtudnád,hogy anyukádék szülinapodra egy One Direction VIP jeggyel ajándékoznak meg? - Azt hiszem először lefagynék, mert nem akarom elhinni, aztán miután leesett elkezdenék könnyezni, hatalmas mosoly csúszna az arcomra és anyáék nyakába ugranék :D :)
Álom pasi? - Több van..xd
A barátaid tudják,hogy blogot írsz? - Akinek tudni kell, az tudja ;)



3.)
1. Mióta vagy 1D rajongó?
2. Ki a kedvenc énekesed/énekesnőd?
3. Milyen színű a szobád fala? :D
4. Milyen 1D cuccaid vannak (pl. poszter, DVD, CD)?
5. Jellemezd magad egy szóval!
6. Van kedven sportolód? Ha igen, ki?
7. Ha tehetnéd nekem is elküldenéd ezt a díjat? :D
8. Miért kesztél el írni? És mikor?
9. Hányadik blogodat írod?
10. Van a 1D-ön kívül más banda, amit szeretsz?
11. Tetszik most valaki?



4.)
Evelin ~ http://gottabeyou1.blogspot.hu/
Liraa ~ http://liraastoryk.blogspot.hu/
Doroti ~ http://tellmealieplease1d.blogspot.hu/
FantasyGirl ~ http://betterwithniall.blogspot.hu/
Lindsie ~ http://celebrityloveorfriend.blogspot.hu/
Allie ~ http://u-stolemyheart-two.blogspot.hu/
Tyra ~ http://1dwithme.blogspot.hu/
Little Miss Muffet ~ http://beforeyouleaveme-darcyharris.blogspot.hu/


Sajnálom, csak ennyit tudtam most így hirtelen összeszedni! :/ :)




2012. augusztus 9., csütörtök

Nyaralás

Holnap megyünk nyaralni egyet a Blacsira. Úgyhogy ott fogok írni fejezetet, és ha haza értem begépelem és felteszem. Sajnálom, de ez a legjobb megoldás, mivel ott - eléggé - ingadozó az internet elérés. :/

További szép estét! :)

Puszi: Eszti;)

2012. augusztus 5., vasárnap

Köszönöm!

Sziasztok!

Tudom, hogy sokáig nem írtam. Nagyon sűrű a nyaram és valamikor pihennem is kell. Oké, valószínüleg ez nem nagyon érdekel Titeket.
Igazából azért írom ezt a bejegyzést, mert megszeretném köszönni mindazt, amit kapok Tőletek. Hitet, szeretet, többek közt. :)
Köszönöm...:
- ...hogy kitartottak mindig mellettem.
- ...hogy reményt adtatok. Mert akár hogy is hangzik, de valamikor a kommenteitek és a tetszikeitek tartották bennem a lelket, hogy nem hiába írok :)
(egyéb dolgok)
- ...a 32 rendszeres olvasót. Nem hittem, hogy valaha átléitek a 30at, de megtörtént és nagyon örülök neki :)
- ...a több mint 14 600 kattintást. Eddig egyik blogom sem ért el többet, mint 10 000.

Szóval hatalmas köszönet minden olvasómnak! Nélkületek sehol sem lennék! :)

#ThanksForEverything





U.i.: Fent van a 3. fejezet a második évadból! ;) Jó olvasást! :)

2012. augusztus 3., péntek

#2 | 3. fejezet ~ Things







-  Szóval…mit szólnál, ha újra kezdenénk? – kérdezi Louis reménykedve.
-  Figyel Louis, ez nekem így túl gyors. Ne érts félre, majd’ kirobbanok az örömtől, hogy kibékültünk meg minden, de időre egy kevés időre lenne szükségem, hogy átgondoljam a dolgokat!
-  Rendben, teljesen megértelek. – mosolyog rám, majd megöleljük egymást.
- Na, ki kér pizzát? – ront be az ajtón Harry.
- Valaki pizzát mondott? – tér vissza Logan-től Niall, mire felkuncogok.
- Hol vannak a többiek? – érdeklődik Zayn. – Már mint a BTR-esek akiket kerestetek.
-  Ja, ők visszamentek a szobájukba, viszonylag maguknál vannak. Na és Logan?
- Ott bent van – mutatatok a szoba ajtajára.
- Oké. Vigyük át a többiekhez.


~*.*~
- Jó reggelt, hercegnő! – köszön valaki, minek következtében leesek a kanapéról?!
Hol a francban vagyok? Ja igen. A fiúknál maradtam este. Azt hiszem, amíg átvitték Logan-t bealudtam.
Feltornázom magam ülő helyzetbe, majd megpróbálom rendesen kinyitni a szemem. Nem sok sikerrel, mivel pont a szemembe süt a nap. Harry, pedig elkezd nevetni, mire én térden vágom.
- Jól van na, bocsi, de olyan vicces voltál! – vigyorog.
- Mi ez palacsinta illat? – ront ki szobájából Niall.
Hogy lehet valaki mindig éhes? Ráadásul ahhoz képest, hogy egész nap eszik nem látszik meg rajta. Jó neki.
-  Már képzelődik is… - jegyzi meg Harry. – Csatlakozz valami kaja fan klubhoz a facebookon…
-  Képzeld el, hogy már megtettem! És egyáltalán nem képzelődök, csak megjósolom, hogy mit fogok enni reggelire. – nyújtja ki a nyelvét Harry-re, majd leül egy bár székre.
-  Mit szólnátok, ha kellemes ébresztést kapnának a fiúk? – húzza gonosz mosolyra a száját Harry.
-  Oké!
-  Felőlem – rántom meg a vállam.
- Rendben. Niall kapja Liam-et, Tina Louis-t, én, pedig Zayn-t. – vázolja a tervet Harry.
Halkan nyitom ki Louis szobájának ajtaját.
Gondolom nem véletlenül osztatta ki rám Őt.
Oda osonok Lou ágyához. Már épp ki húznám a feje alól a párnát, mikor elkezd motyogni.Át lépdelek az ágy másik oldalához, amerre fejét fordítja, hogy jobban halljam.Először nem értem, de aztán egyszer már érthetően mondja ki azt az egy szót, amitől megfagyok. Földbe gyökerezik a lábam, és úgy érzem mintha felmelegedne a szívem. Odahajolok és egy apró puszit nyomok a szájára, majd nézem egy kicsit az arcát. Elmosolyodok, majd elhagyom a szobát. Halkan becsukom magam mögött az ajtót. Átvonulok a nappalin és elhagyom a fiúk lakosztályát, aztán amint az enyémbe érek, becsukom az ajtót és hátamat neki támasztva csúszok le a földre.
Képzelődtem talán? Nem hiszem, hisz’ tisztán értettem mit mondott. A nevemet. Az enyémet és nem másét. Az enyémet.
                    

~*.*~
-  Tina! – kopog az ajtómon Harry.
-  Nyitom! – futok az ajtóhoz, majd szélesre tárom uncsitesóm előtt.
-  Kapj fel egy cipőt és gyere velem!
-  Hová? – érdeklődöm, miközben bekötöm a cipőmet.
-  Vásárolni. Ideje, hogy vegyünk neked egy gyönyörű ruhát! – jelenti be mosolyogva.
-  Minek az?
-  Egy bálra vagyunk hivatalosak. – feleli nemes egyszerűséggel.
-  Miféle bál?... Mi van?
-  Egy úgy nevezett Banda bálról van szó. Minden évben megrendezik, és idén a One Direction-t is meghívták. Mindenki hoz magával valakit.
-  De engem senki nem hívott. És mi lesz a munkámmal?
-  Louis mindjárt kopog az ajtón. Ja, és a munkád véget ért a BTR-nél ugyanis meggyógyult az eredeti fényképészük. – suttogta, majd elment a konyhába.
És láss csodát valaki kopog.
-  Szia! – köszönök Louis-nak, mikor kitárom előtte az ajtót.
-  Öhm..szia… - dadogja.
Látszik, hogy nagyon izgul, és ez az én helyzetemet sem teszi jobbá.
-  Én..öö..szóval csak azt szeretném kérdezni, hogy..öö..hát, tudod lesz ez a Banda bál – vakarja meg a tarkóját.
-  Szívesen elmegyek veled! – küldök bíztató mosolyt a srácnak.
Muszáj volt kisegítenem, mert különben még sokáig itt állunk. de amint kimondtam ezt a három szót megkönnyebbül.
-  Szuper! Akkor gondolom a többiekkel együtt megyünk a limuzinnal, de azért eljövök érted! – mosolyog.
- Oké! – mondom, majd miután elmegy – bár háromszor (legalább) visszanézett – becsukom az ajtót.
Nem tudom levasalni magamról a mosolyt. Annyira aranyos volt. És azok a kék szemek…
-  Nos, indulhatunk, most, hogy már van partnered? – tér vissza Harry.
-  Igen, persze mehetünk!
- Látom, majd’ kicsattansz az örömtől! – nevet.
- Ennyire látszik?
-  Hát nem is tudom…orbitális mosoly, plusz kipirult, sugárzó arc.  – sorolja, mire én csak vállat rántok. – Na menjünk! – indul el kifele.
-  Harry, te kit hozol magaddal? – kíváncsiskodom.
- Meglepi! – kacsint rám, majd elszalad a lépcső felé.
Pont, mint régen, amikor az udvarunkon fogócskáztunk ~ fut át az agyamon. Felszabadultan, és örömmel telve futok lökött unokatesóm után.

2012. július 9., hétfő



Sziasztok!
A segítségeteket, pontosabban tanácsotokat kérném! Szóval mivel nyári szünet van, ilyenkor sokszor lejárunk a családommal strandra (általában a Balatonra. De nem ez a lényeg. Tehát tippeket kérnék (természetesen nem kötelező, csak aki szeretne), hogy milyen könyvet olvassak? Mit ajánlotok?
Ha úgy könyebb elmondanám, milyen fajta könyveket szeretek: pl. vámpíros, természetfeletti erővel kapcsolatos történeteket olvasok általában, de mást is szívesen olvasok, ha mást ajánlotok.
Viszont, ha ajánlotok, akkor megkérnélek titeket indokot is írjatok (nem kell hosszú), csak, hogy nektek miért tetszik :)
Sokat segítenétek! Előre is köszi!

Puszi: Eszti;)

2012. július 4., szerda

#2 | 2. fejezet ~ Meet again


       

-   És jobban érzed magad? – kérdezi Niall.
       -  Miért ne lenne jól? -  kérdezi Harry, mire lehajtom a fejem.
     Sóhajtok egyet, majd elmondom neki is, amit a Szőkeségnek mondtam. A végére viszont megint elsírtam magam, ezért Harry mellém ül és átölel.
       - Ha már így ennél a témánál vagyunk el kell, hogy mondjak neked valamit. – kezd bele Harry. – Louis…

      Louis…szóval Louis és Eleanor nincsenek együtt igazából. Egyik sem szereti már a másikat.
      Ez az egész színházasdi arra kellett, hogy Eleanor megint híresebb legyen. De ez nem Eleanor döntése volt, hanem a menedzseréé. És Paul is beleegyezett. Viszont a lány és Louis is megunták ezt, főleg, hogy mindketten mást szeretnek.  – magyarázta Harry.
      Reagálni sem volt időm, mert megszólalt a telefonom.
      Tina, kérlek azonnal gyere le a hallba, segítened kell! Logan totál berúgott nem tudok vele mit kezdeni, ráadásul a többiek is elktűntek. – hadarja idegesen Carlos.
      Azonnal megyek…vagyis megyünk! – mondtam, majd kinyomtam a telefont.
      Hallottunk mindent, mehetünk! – pattan fel Harry, Niall.
       Az előtérbe érve azonnal észrevettem Carlos-t. Logan-t próbálta megtartani, de feladta és a srác az ölébe dőlt. Odafutottam hozzájuk.
- Te rendben vagy? – kérdeztem Carlos-tól, akinek elég nyúzott volt az arca.
- Persze, én nem ittam sokat… - sóhajt, majd a rajta fekvő Logan-re néz. – Viszont a többiek sokat ittak. James, Kendall fogalmam sincs hol vannak…
- Oké, akkor te próbáld meg megkeresni őket, mi pedig felvisszük valahogy Logan-t. – javaslom, mire Carlos bólint egyet.
- Én elmegyek vele! – mondja Harry, majd elindulnak.
- Akkor én segítek neked! – vigyorog Niall. – Szerinted, hogy mozdítsuk el innen?
- Logan! – kezdem el kicsit pofozgatni, mire morog valamit. – Logan! – szólítom újra.
- Ne most bébi! Még nem lovagoltam azon a cuki, szivárványszínű pónin! Majd később megyünk úszni… - még motyogott valamit, de azt már nem értettem.
- Fogjuk meg két oldalról – javasolja Niall.
- Oké. Vigyük a liftbe.
- Naa… - nyüszörgött Logan mikor felemeltük ültéből, majd résnyire nyitotta a szemét. – Niall? Te vagy az? Vagy Zayn vagy?
- Zayn nem szőke… - jegyzem meg, miközben – nagy nehezen - megnyomom a lift hívó gombját.
- Te ki vagy? – néz rám, nagyokat pislogva.
- Tina, a fotósotok.
- Ja! Már tudom, te vagy az akinek Louis Tomlinson volt a pasija?

- Igen…
- Hát sajnálatos eset. Kár, hogy végül lecserélt egy modellre, mert szép lány vagy – mondja miközben betuszkoljuk a liftbe, majd annak sarkába leültetjük.
Részegen őszinték az emberek ~ jut eszembe. Legalábbis ezt mondják, de nem hinném, hogy tetszenék Logan-nek.

- Logan, árad belőled az őszinteség… - jegyzi meg Niall komolyan.
- Jajj ne! Elment a pónim… - kezd el sírni Logan.
Na jó! Ezek után messziről elkerülöm a sok szeszes ital fogysztását…

- Logan! Fejezd be! – vágom pofon, mire abba hagyja az írást és aranyosan rám néz.
- Ne bánts anyaa! Légyszi! Megígérem, hogy megeszem a brokkolit és kitakarítom a szobámat! – kezd el újra bőgni.
- Reménytelen eset! – döntöm a fejem Niall vállára.
- Ugyan! Annyira nem vészes…és nézd a jó oldalát, legalább egy jót nevetünk majd egyszer ezen. és különben is, kiderült, hogy szerinte szép vagy. Ez jó nem?
- Már mért lenne jó? – értetlenkedem kék szemeibe nézve.
- Úgy tudtam a lányoknak… - kezdett bele Niall, de nem tudta befejezni, mert kinyílt a lift ajtaja.
Louis állt a lift előtt. Bele nézetem tengerkék szemeibe, majd ezt meg is bánva inkább lesütöttem a szememet. nem így képzeltem el az újra találkozást.
- Anyaa! – nyafogott mögöttem Logan.
- Jövök! – motyogtam, majd Niall-el ketten újra megemeltük.
- Hová vigyük? – kérdezte Niall.
- Nem tudom… - motyogtam még mindig.
Nem tudok gondolkodni…nem így, hogy Louis is itt ál alig egy méterre tőlem.
- Hozzátok hozzánk van még egy szabad szobánk – javasolja Louis és látom, hogy a szemem sarkából, hogy engem fürkész.
Azt hiszem kicsit elpirultam, sosem bírtam az ilyen helyzeteket. Túl közel állt hozzám.
- Oké! – rántotta meg a vállát Niall.
- Gyere, segítek! – mondja Louis, majd átveszi tőlem Logant.
- Köszi – motyogom, majd a két fiú után a lakosztájuk felé veszem az irányt.
- Tina! – áll fel Liam a kanapéról, meglepett, de kedves mosollyal az arcán és átölel.
- Jó újra látni téged! – vigyorgok, majd érzem, ahogy egy könnycsepp végig gördül az arcomon.
- Téged is, de ne sírj! – törli le vigyorogva.
- Danielle hogy van? – érdeklődöm.
- Jól, sok fellépése van mostanában, úgyhogy nem tudunk nagyon sokat találkozni, de mindennap skypolunk! – mosolyog. – Na és te hogy vagy?
- Megvagyok, azt hiszem… - próbálok mosolyogni.
- Sajnálom… - motyogja, miközben megölel.
- Nem, nem kell. Te nem tehetsz semmiről! – mosolygok rá.
- Nem tudjátok hol van a haj…zselém… - áll meg, mikor észre vesz.
Először meglepetten néz rám, majd hatalmas vigyor csúszik az arcára oda szalad hozzám és megpörget a levegőben,  mire akarva-akaratlanul, de felkuncogok.

- Te is úgy hiányoztál! – ölelem meg.
- Ne aggódj, te is nekünk kicsi lány – mosolyog. – De a lényeg, hogy összefutottunk.
- Bocsánat, hogy zavarok, de Logan-nel mi a franc történt? – kérdezi Liam.
- Sokat ivott – sóhajtok.
- És Harry? Harry-vel találkoztál már? – kérdezi Zayn.
- Persze, már rég. Most épp Carlos-szal keresik a BTR másik két tagját. – magyarázom.
- Szia Tina… - int Louis a szoba másik feléből.
- Hello – motyogom, majd gyorsan elfordulok.
Úgy utálom, hogy a nézésével így meg tud gyengíteni.
- Khm… - köhint egyet Liam. – Mit is mondtál mit nem találsz, Zayn? A hajzseléd?!
- Igen…gyere keressük meg! – mondja, majd jelentőség teljesen Louis-ra néznek és elhagyják a nappalit.
- Niall? – kérdezem erőt véve magamon normál hangerővl.
- Logan-t ápolgatja – rántja meg a vállát.
Helyet foglal a kanapén, majd megpaskolja a maga mellett lévő helyet, mire megrázom a fejem.
- Köszi nem, inkább állnék – húzom el a szám.
- Ugyan már Tina! Ezt meg kell beszélnünk! – jelenti ki és tudom, hogy igaza van.
Ezért helyet foglalok a Vele szemben levő fotelben, majd ránézek, jelezve, hogy hallgatom.

- Szóval, először is tudnod kell, hogy valójában sosem szerettem Eleanor-t. Ez az egész meg volt rendezve. De nem mondhattam rá nemet, mivel, ha azt tettem volna már nem lenne One Direction. A lényeg, hogy Eleanor-ral mindketten mást szerettünk és szeretünk, ezért már nem bírtuk tovább és fellázadtunk. A menedzsereink végül rájöttek, hogy ezzel nem segítenek, hanem inkább rosszat tesznek nekünk. És most itt ülök veled szemben.
- Ühüm… - „válaszoltam”.
- Ennyi?
- Nem tudok mit mondani…
- Ez most jót vagy rosszat jelent? – kérdezi aggódó arccal.
Felálltam és leültem mellé, majd mélyen a szemébe néztem.
- Szeretsz még? Csak, mert én tiszta szívemből és ez az időszak, amit nélküled töltöttem, életem legsivárabb időszaka volt! – monddja.
- Szeretlek! Szerettelek egészen mostanáig, és ezen túl is foglak. Túlságosan közel kerültél a szívemhez, lehetetlenség, hogy bárki kitöröljön onnan… - vallom be.
- Éljeen! – futott be a szobába Liam és Zayn.
- Megtaláltátok a hajzselét vagy hallgatóztatok? – vonom fel a szemöldököm.
- Háát…hallgatóztunk, de meg kell értenetek minket nem bírtuk ki! – nézett rám boci szemekkel Zayn.
- Nem mintha mérges tudnék lenni rátok! – kuncogtam.
- Szóval…mit szólnál, ha újra kezdenénk? – kérdezi Louis reménykedve.

2012. június 22., péntek

#2 | 1. fejezet ~ I miss you

Sziasztook :)
Meghoztam az első fejezetet a második évadból.
Remélem tetszeni fog! :)
Jó olvasást!

Puszi: Eszti;)





~Külső szemszög~
- Oké, én pörgetek! - jelenti ki Logan, miután teljesítette feladatát.
Ami történetesen az volt, hogy letolt gatyával - boxer azért volt rajta (!) - végig sétált az előtéren.
Megforgatja a sörös dobozt az asztalon.
- Tina! Felelsz, vagy mersz? - kérdezi a srác, aki nem kevés pezsgőt és sört megivott már.
- Felelek?! - hangzik a bizonytalan válasz mosolyogva - a nem sok alkoholt fogyasztott - előbb említett lánytól.
- Rendben...hmm...voltál valaha szerelmes? Mármint úgy igazából... - kérdezi lezseren, mint akit nem is nagyon izgat a válasz.
- Igen. - suttogja Tina, majd mélyet sóhajt. - Elnézést, fáradt vagyok, azt hiszem lefekszem. James, pörgetsz helyettem?
- Persze, menj csak nyugodtan alukálni! - mondja kedvesen, Tina pedig rámosolyog köszönet képp.
Feláll az asztaltól és elindul a lift felé.
- Várj meg! - ugrik be az utolsó pillanatban Carlos a lány után.
Tina megnyomja a 12-es feliratú gombot, és a fiú felé fordul magyarázatot követelve.
- Hát igazából azért jöttem utánad, hogy megtudjam jól vagy-e... - vakarja meg tarkóját.
- És? - faggatja tovább Tina.
Bár nyugodtnak mutatja magát, mindjárt kiborul.
- És szeretnsm, ha tudnád, hogy, ha valami baj van nekem nyugodtan elmondhatod. Bízhatsz bennem! - mosolyog a lányra.
A következő pillanatban nyílik a lift ajtaja és Tina fellélegzik.
- Köszönöm, de most már megyek. Jó éjt! - int a fiúnak, majd a szobájába fut.

~Tina~
- Vedd fel! Vedd fel! Vedd fel! - suttogom erőtlenül a telefonomat szorongatva.
- Szia Csajszi, mizujs? - szól bele a telefonba Niall.
- Niall...
Itt már nem bírom tovább. Zokogni kezdek. Ennyi. Ledőlt a fal, melyet egy hónapja építek.
- Tina, mi a baj? - hallom meg Niall kétségbe esett hangját.
- Én...én ezt nem bírom. Semmi sem olyan, mint az előtt. Elégedett voltam az életemmel, de aztán jött Ő és felforgatta az életem. Nagyon jól éreztem magam vele...de megcsalt...pedig én azt hittem szeret...és én még mindig szeretem Niall, érted? Nem tudom se elfelejteni, se semmi, mert annyira szeretem...soha senki iránt nem éreztem még ilyet... - zokogtam a telefonba.
- Hol vagy most? - sürgetett.
- A ......... Hotelben...
- Én, vagyis...MI is! Hányadik emelet?
- 12.
- 2 perc és ott vagyok... - mondta, majd kinyomta a telefont.
A velem szemben lévő barack színű falra bámultam élettelenül. Louis...itt van...
Gyorsan megráztam a fejem. Amennyire tudtam letöröltem a szemem, majd kimentem a folyosóra, mivel Niall azt nem tudja, hogy melyik szoba az enyém a 10 közül, ami ezen a folyosón található.

~Harry~
- Zayn, gyere már ki! - dörömbölök a hotel szobánk fürdőjének ajtaján.
- 5 perc...
- 10 perce is ezt mondtad! - csaptam az ajtóra, majd vissza mentem a nappali részbe.
- Niall? - kérdezem.
- Konyha. - válaszol tömören, szemforgatva Liam.
A konyhához érve, már majdnem megszólítom barátom, mikor érdekes dolgok hangzanak el.
- Hol vagy most?
Szünet.
- Én, vagyis...MI is! Hányadik emelet? - kérdezi sürgetően.
Szünet.
- 2 perc és ott vagyok... - mondja, majd kinyomja telefonját.
Félig megevett szendvicsét kidobja.
- Nagyon fontos dolog lehet, ha kidobod a kaját! - kuncogom.
- Az is! - néz komolyan a szemembe, majd kiviharzik a lakosztályunkból.
Valami gyanús nekem itt...
Követem Niall-t ~ döntöttem el.
- Mindjárt jövök... - mondom a többieknek, majd kilépek a folyosóra.
A lépcső mellett döntöttem, mivel a lift feltűnő lenne.
Kettesével veszem a fokokat, majd mikor felérek a 12. emeleti folyosóra körül nézek.
Meglátom Niall-t, ahogy egy barna hajú lánnyal ölelkezik.
Aki a következő pillanatban kinyitja szemeit.
A hirtelen felismeréstől térdre rogyok.

~Tina~
- Te is hallottad? - bújok ki Niall öleléséből, majd a lépcső felé indulok. - Harry! Jól vagy? - kérdezem unokatesmtól, aki üveges tekintettel bámulja a vele szemben lévő falat, a földön térdepelve.
Meg sem mozdul.
- Har... - szólítanám újra, de nincs rá szükség, mivel feltápászkodik, majd megölel, mire újra kitör belőlem a zokogás.
- Hiányoztál... - suttogja Harry.
- Ti is nekem - ölelem magunkhoz Niall-t is. - Nagyon...

- Mióta barna a hajad? - kérdezi mosolyogva Harry, mikor már a lakosztályom nappalijában ülünk. - Ne értsd félre, nagyon jól áll. Csak kíváncsi vagyok, miért történt ez a változás.
- Azt hiszem...öhm...talán három hete váltottam vissza erre a színre. Ami egyébként az eredeti hajszínem. És nem túl érdekes az ok, csak meguntam a pirosat... - válaszolok vállat rántva.
- Értem...amúgy nekem tetszik, szerintem jól áll! - mér végig.
- És jobban érzed magad? - kérdezi Niall.
- Miért ne lenne jól? - kérdezi Harry, mire lehajtom a fejem.
Sóhajtok egyet, majd elmondom neki is, amit a Szőkeségnek mondtam. A végére viszont megint elsirtam magam, megint, ezért Harry mellém ül és átölel.
- Ha már így ennél a témánál vagyunk el kell, hogy mondjak neked valamit. - kezd bele Harry. - Louis...