2012. szeptember 29., szombat

#2 | 7. fejezet ~ Lina Tomlerson?!






 
Reggel nagyon fáradt voltam, alig bírtam kinyitni a szemem. De muszáj volt felkelnem , mivel még sok dolgom van és azt sem tudom mikor indul a gépünk. Louis nem szóltam arról, hogy előbb elmegyel. Tudom, hogy megértené, de nem akartam lerontani a kedvét.
Olyan jó volt Louis karjai közt aludni.
- Louis, Louis! - ébresztgettem, de semmi.
Megfordultam, hogy szemben legyek vele. Olyan édesen aludt. Szívesen megsimogattam volna az arcát, de azzal felébresztettem volna. Úgy döntöttem hagyom aludni.
Kimásztam a már kihúzott kanapéról és a szobám felé vettem az irányt.
Mikor benyitottam láttam, hogy Sel még az ágyban fekszik. Halkan kinyitottam a bőröndöm és kivettem
egy szürke hosszúujjút, amin valamilyan felirat volt - de a sötétben nem láttam rendesen - és egy fekető csőnadrágot. Gyorsan felkapkodtam magamra a dolgokat, majd mivel dörömbölésrt hallottam vissza mentem a nappaliba.
Siettem, ahogy tudtam, de már mindegy volt, mivel Louis felébredt a zajra.
Szószerint feltéptem az ajtót. Velem szemben, pedig Harry állt.
- Hol van Selena? - kérdezte követelően.
- A szobában! - mutattam arra felé.
Harry határozott léptekkel bement, majd becsukta az ajtót.
Louis-ra néztem, aki halványan mosolyogva engem nézett, majd megpaskolta maga mellett az ágyat.
Megráztam a fejem, mire felvonta a szemöldökét.
- Még van egy kis elintézni valóm! - mosolyodtam rá, majd távoztam.
Nagy mázlimra a liftben összefutottam Carlos-szal.
- Szia, Tina! - üdvözölt.
- Jó reggelt! Ugye gyakorolni mész? - kérdeztem rá.
- Igen. Ma este lesz egy koncertünk és még gyakorlunk egy kicsit. - magyarázza.
- Elmehetek veled? Szeretnék mind a négyötökkel beszélni. - mosolygok.
- Persze, gyere elviszlek!

- Sziasztok! Na kit hoztam? - vigyorg Carlos, mikor belépünk a próbaterembe.
- Tinaa! - jönnek ide a fiúk hozzám, és mind megölelnek.
- Tudod a felsőd eléggé elárulja kinek az oldalán állsz! - nevetett fel Kendall, mire lepillantok.




- Azt hittem ti nem rivalizáltok! - jegyzem meg.
- Nem is! Csak ez így jól hangzott! - rántja meg a vállát Kendall, mire elvigyorodom. - De mi is a látogatásod oka?
- Szeretném megköszönni nektek, mindent. Hogy munkát adtatok nekem, hogy kedvesek és rendesek voltatok velem. Ez egy nagy élmény volt számomra, akármennyire is kevés ideig lehettem veletek!
- Óóó! - hangzott mind a négy fiútól, majd nagy ölelésben kötöttünk ki.
- Mi is szeretnénk megköszönni neked, hogy itt voltál velünk és helyettesítetted Sarah-t! - mondta James.
- Azt hiszem én megyek is! Nem zavarlak titeket, dolgozzatok  nyugodtan! - mosolyogtam.
- Vissza tudsz menni a szállodába? - kérdezte Carlos.
- Persze, felhívom Louis-t! - vettem elő a telefonom, mire egy 'Húúú!" volt a válasz.
- Összejöttetek újra? - vigyorgott Logan.
- Ühm. - pirultam el picit, mire a fiúk felnevettek.
- Gratulálunk és sok boldogságot! Reméljük még találkozunk! - mondta Kendall.
- Köszi és én is remélem, sziasztok! - mosolyogtam, majd kimentem.
Tárcsáztam Louis-t.
- Szerintem tedd le! - mondta Louis(?).
Megpördültem, de olyan hirtelen, hogy elvesztettem az egyensúlyom és Louis kapott el.
- Jól vagy? - kérdezte összevont szemöldökkel.
- Persze, de te hogy kerülsz ide? - kérdeztem.
- Hát..ööö..az a helyzet, hogy úgy elrohantál nem mondtad miért és csak úgy otthagytál. így hát követtelek egészen idáig. De ne érts félre én teljes mértékben megbízom benned, csak... - folytatta volna de ujjamat a szájára tapasztottam.
- Nyugi, nincs semmi baj. - mosolyogtam, majd nyomtam egy puszit a szájára.
- Szóval kéne egy fuvar? - vigyorgott, és megpörgette ujján a kucsikulcsot.
- Igen, fel tudná ajánlani szolgálatait? - kérdeztem.
- Bár félreérthető volt, tudom, hogy a fuvarra gondoltál, úgyhogy mehetünk! - mondta, mire elröhögtem magam.
Beültünk a kocsiba és vissza mentünk a szállodába.
- Harryvel és Sellel mi van? - kérdeztem.
- Hát üvöltözést nem hallottam, szóval, ha nem ölték meg egymást néma csendben, akkor nincs gond! De mivel utánad jöttem nem nagyon tudtam őket hallgatni! - vigyorgott.
Kicsit megnyugodtam ennek hallatán, talán meg tudták beszélni a dolgokat. Legalábbis nagyon remélem, hogy így van!
- Szerintem hagyjuk őket és menjünk a fiúkhoz!
- Egyetértek! Ki tudja mit csinálnak! Nem lenne jó megzavarni semmit... - vigyorgott sejtelmesen, mire vállba boxoltam.
- Hülye! - nevettem fel. - Bár, ha jobban bele gondolok lehet, hogy igazad van! - vágtam komoly arcot.
- Na ugye! - mondta, majd megszólalt a telefonja. - Szia, Zayn!
Tisztán hallottam azt is amit Zayn mondott.
- Nem tudom hol vagy és azt sem, hogy este hol voltál, de légyszíves hozz kaját a Nando's-ból! Niall-nek valami baja van. Olyan, mint egy őrült.
- Értem. Sietek és viszünk kaját!
- ViszÜNK?! - kérdezte Zayn.
- Igen, én és Tina. - mosolygott rám.
- Ohohoh!! Csak nem összejöttetek újra? - halani lehetett a hangján, hogy vigyorog.
- De igen. Azt hiszem... - mondta bizonytalanul, mire felvont szemöldökkel ránéztem. - Igen, együtt vagyunk újra.
- Ennek nagyon örülök! De tényleg siessetek! Addig összeütünk egy gratula partit! Csáo! - mondta és letette.
- Valamit meg kell beszélnünk! - mondta Louis komolyan.
- Mondd csak nyugodtan, addig én felnézek twitterre, hátha Harry kiírt valamit! 
- El kell döntenünk, hogy fel vállaljuk-e a kapcsolatunkat a nyilvánosság előtt!
- Rendben, te mit gondolysz hogy jobb? - kérdeztem.
- Hát, ha felvállaljuk fel kell készülnöd arra, hogy az emberek fele szeretni a másik pedig utálni fog! - nézett rám aggódva.
- Kibírom, ha kell! Ha te szeretnéd fel vállalni miattad kibírom! - mosolyogtam rá, mire megcsókolt.
- Na de menjünk mielőtt Niall Zayn-éket eszi meg! - vigyorogtam, mikor elhúzódtunk.

~Louis~
Nem tudom, mivel érdemeltem ki ezt a csodálatos lányt, de mostantól rendesen megbecsülöm.
Beindítottam a motort kitolattam és már úton is voltunk.
- Louis! - suttogta elhalóan Tina.
- Mi a baj? - kérdeztem a megfagyott lánytól.
Felém emelte a telefonját. Egy kép volt rajta, ami pár perce készült. A BTR próbaterme előtt álltunk és pont azt a pillanatot fotózták le, amin Tina megpuszilt.
- Az előbb bezéltük meg, hogy felvállaljuk! - mondtam.
- Tudom, de nem gondoltam, hogy máris! - nézett rám félve.
- Igazából mi miatt aggódsz? - kérdeztem.
Sóhajtott egyet.
- Hogy utálni fognak a rajongók és, hogy ne bántsuk meg őket újra szakítunk! - suttogta.
- Jajj, te kis buta! Ez nem fog előfordulni! A rajongók imádni fognak, ezt tudom, mert én is imádlak! - mosolyogtam rá.
- De lesznek akik utálni fognak...
- Mindig lesznek olyanok, viszont aki igazi rajongónk az elfogadja, mert azt szeretné, hogy boldogok legyünk!
- Már trend vagyok és vagyunk! - vigyorog.
- Olvasd fel!
- LoveLinaTomlerson és Tina Anderson! - nevetek fel. - Ileny sokszor használták a nevem pár perc alatt, hogy trend lettem! De amúgy tetszik ez a Lina Tomlerson!
- Nekem is! - mosolyogtam.