Nyaralás

Holnap megyünk nyaralni egyet a Blacsira. Úgyhogy ott fogok írni fejezetet, és ha haza értem begépelem és felteszem. Sajnálom, de ez a legjobb megoldás, mivel ott - eléggé - ingadozó az internet elérés. :/

További szép estét! :)

Puszi: Eszti;)

Köszönöm!

Sziasztok!

Tudom, hogy sokáig nem írtam. Nagyon sűrű a nyaram és valamikor pihennem is kell. Oké, valószínüleg ez nem nagyon érdekel Titeket.
Igazából azért írom ezt a bejegyzést, mert megszeretném köszönni mindazt, amit kapok Tőletek. Hitet, szeretet, többek közt. :)
Köszönöm...:
- ...hogy kitartottak mindig mellettem.
- ...hogy reményt adtatok. Mert akár hogy is hangzik, de valamikor a kommenteitek és a tetszikeitek tartották bennem a lelket, hogy nem hiába írok :)
(egyéb dolgok)
- ...a 32 rendszeres olvasót. Nem hittem, hogy valaha átléitek a 30at, de megtörtént és nagyon örülök neki :)
- ...a több mint 14 600 kattintást. Eddig egyik blogom sem ért el többet, mint 10 000.

Szóval hatalmas köszönet minden olvasómnak! Nélkületek sehol sem lennék! :)

#ThanksForEverything

U.i.: Fent van a 3. fejezet a második évadból! ;) Jó olvasást! :)

#2 | 3. fejezet ~ Things

-  Szóval…mit szólnál, ha újra kezdenénk? – kérdezi Louis reménykedve.

-  Figyel Louis, ez nekem így túl gyors. Ne érts félre, majd’ kirobbanok az örömtől, hogy kibékültünk meg minden, de időre egy kevés időre lenne szükségem, hogy átgondoljam a dolgokat!

-  Rendben, teljesen megértelek. – mosolyog rám, majd megöleljük egymást.

- Na, ki kér pizzát? – ront be az ajtón Harry.

- Valaki pizzát mondott? – tér vissza Logan-től Niall, mire felkuncogok.

- Hol vannak a többiek? – érdeklődik Zayn. – Már mint a BTR-esek akiket kerestetek.

-  Ja, ők visszamentek a szobájukba, viszonylag maguknál vannak. Na és Logan?

- Ott bent van – mutatatok a szoba ajtajára.

- Oké. Vigyük át a többiekhez.

~*.*~

- Jó reggelt, hercegnő! – köszön valaki, minek következtében leesek a kanapéról?!

Hol a francban vagyok? Ja igen. A fiúknál maradtam este. Azt hiszem, amíg átvitték Logan-t bealudtam.

Feltornázom magam ülő helyzetbe, majd megpróbálom rendesen kinyitni a szemem. Nem sok sikerrel, mivel pont a szemembe süt a nap. Harry, pedig elkezd nevetni, mire én térden vágom.

- Jól van na, bocsi, de olyan vicces voltál! – vigyorog.

- Mi ez palacsinta illat? – ront ki szobájából Niall.

Hogy lehet valaki mindig éhes? Ráadásul ahhoz képest, hogy egész nap eszik nem látszik meg rajta. Jó neki.

-  Már képzelődik is… - jegyzi meg Harry. – Csatlakozz valami kaja fan klubhoz a facebookon…

-  Képzeld el, hogy már megtettem! És egyáltalán nem képzelődök, csak megjósolom, hogy mit fogok enni reggelire. – nyújtja ki a nyelvét Harry-re, majd leül egy bár székre.

-  Mit szólnátok, ha kellemes ébresztést kapnának a fiúk? – húzza gonosz mosolyra a száját Harry.

-  Oké!

-  Felőlem – rántom meg a vállam.

- Rendben. Niall kapja Liam-et, Tina Louis-t, én, pedig Zayn-t. – vázolja a tervet Harry.

Halkan nyitom ki Louis szobájának ajtaját.

Gondolom nem véletlenül osztatta ki rám Őt.

Oda osonok Lou ágyához. Már épp ki húznám a feje alól a párnát, mikor elkezd motyogni.Át lépdelek az ágy másik oldalához, amerre fejét fordítja, hogy jobban halljam.Először nem értem, de aztán egyszer már érthetően mondja ki azt az egy szót, amitől megfagyok. Földbe gyökerezik a lábam, és úgy érzem mintha felmelegedne a szívem. Odahajolok és egy apró puszit nyomok a szájára, majd nézem egy kicsit az arcát. Elmosolyodok, majd elhagyom a szobát. Halkan becsukom magam mögött az ajtót. Átvonulok a nappalin és elhagyom a fiúk lakosztályát, aztán amint az enyémbe érek, becsukom az ajtót és hátamat neki támasztva csúszok le a földre.

Képzelődtem talán? Nem hiszem, hisz’ tisztán értettem mit mondott. A nevemet. Az enyémet és nem másét. Az enyémet.

                    

~*.*~

-  Tina! – kopog az ajtómon Harry.

-  Nyitom! – futok az ajtóhoz, majd szélesre tárom uncsitesóm előtt.

-  Kapj fel egy cipőt és gyere velem!

-  Hová? – érdeklődöm, miközben bekötöm a cipőmet.

-  Vásárolni. Ideje, hogy vegyünk neked egy gyönyörű ruhát! – jelenti be mosolyogva.

-  Minek az?

-  Egy bálra vagyunk hivatalosak. – feleli nemes egyszerűséggel.

-  Miféle bál?... Mi van?

-  Egy úgy nevezett Banda bálról van szó. Minden évben megrendezik, és idén a One Direction-t is meghívták. Mindenki hoz magával valakit.

-  De engem senki nem hívott. És mi lesz a munkámmal?

-  Louis mindjárt kopog az ajtón. Ja, és a munkád véget ért a BTR-nél ugyanis meggyógyult az eredeti fényképészük. – suttogta, majd elment a konyhába.

És láss csodát valaki kopog.

-  Szia! – köszönök Louis-nak, mikor kitárom előtte az ajtót.

-  Öhm..szia… - dadogja.

Látszik, hogy nagyon izgul, és ez az én helyzetemet sem teszi jobbá.

-  Én..öö..szóval csak azt szeretném kérdezni, hogy..öö..hát, tudod lesz ez a Banda bál – vakarja meg a tarkóját.

-  Szívesen elmegyek veled! – küldök bíztató mosolyt a srácnak.

Muszáj volt kisegítenem, mert különben még sokáig itt állunk. de amint kimondtam ezt a három szót megkönnyebbül.

-  Szuper! Akkor gondolom a többiekkel együtt megyünk a limuzinnal, de azért eljövök érted! – mosolyog.

- Oké! – mondom, majd miután elmegy – bár háromszor (legalább) visszanézett – becsukom az ajtót.

Nem tudom levasalni magamról a mosolyt. Annyira aranyos volt. És azok a kék szemek…

-  Nos, indulhatunk, most, hogy már van partnered? – tér vissza Harry.

-  Igen, persze mehetünk!

- Látom, majd’ kicsattansz az örömtől! – nevet.

- Ennyire látszik?

-  Hát nem is tudom…orbitális mosoly, plusz kipirult, sugárzó arc.  – sorolja, mire én csak vállat rántok. – Na menjünk! – indul el kifele.

-  Harry, te kit hozol magaddal? – kíváncsiskodom.

- Meglepi! – kacsint rám, majd elszalad a lépcső felé.

Pont, mint régen, amikor az udvarunkon fogócskáztunk ~ fut át az agyamon. Felszabadultan, és örömmel telve futok lökött unokatesóm után.

Sziasztok!
A segítségeteket, pontosabban tanácsotokat kérném! Szóval mivel nyári szünet van, ilyenkor sokszor lejárunk a családommal strandra (általában a Balatonra. De nem ez a lényeg. Tehát tippeket kérnék (természetesen nem kötelező, csak aki szeretne), hogy milyen könyvet olvassak? Mit ajánlotok?
Ha úgy könyebb elmondanám, milyen fajta könyveket szeretek: pl. vámpíros, természetfeletti erővel kapcsolatos történeteket olvasok általában, de mást is szívesen olvasok, ha mást ajánlotok.

Viszont, ha ajánlotok, akkor megkérnélek titeket indokot is írjatok (nem kell hosszú), csak, hogy nektek miért tetszik :)
Sokat segítenétek! Előre is köszi!

Puszi: Eszti;)

#2 | 2. fejezet ~ Meet again

       

-   És jobban érzed magad? – kérdezi Niall.

       -  Miért ne lenne jól? -  kérdezi Harry, mire lehajtom a fejem.

     Sóhajtok egyet, majd elmondom neki is, amit a Szőkeségnek mondtam. A végére viszont megint elsírtam magam, ezért Harry mellém ül és átölel.

       - Ha már így ennél a témánál vagyunk el kell, hogy mondjak neked valamit. – kezd bele Harry. – Louis…

      - Louis…szóval Louis és Eleanor nincsenek együtt igazából. Egyik sem szereti már a másikat.

      Ez az egész színházasdi arra kellett, hogy Eleanor megint híresebb legyen. De ez nem Eleanor döntése volt, hanem a menedzseréé. És Paul is beleegyezett. Viszont a lány és Louis is megunták ezt, főleg, hogy mindketten mást szeretnek.  – magyarázta Harry.

      Reagálni sem volt időm, mert megszólalt a telefonom.

      - Tina, kérlek azonnal gyere le a hallba, segítened kell! Logan totál berúgott nem tudok vele mit kezdeni, ráadásul a többiek is elktűntek. – hadarja idegesen Carlos.

      - Azonnal megyek…vagyis megyünk! – mondtam, majd kinyomtam a telefont.

      - Hallottunk mindent, mehetünk! – pattan fel Harry, Niall.

       Az előtérbe érve azonnal észrevettem Carlos-t. Logan-t próbálta megtartani, de feladta és a srác az ölébe dőlt. Odafutottam hozzájuk.
- Te rendben vagy? – kérdeztem Carlos-tól, akinek elég nyúzott volt az arca.

- Persze, én nem ittam sokat… - sóhajt, majd a rajta fekvő Logan-re néz. – Viszont a többiek sokat ittak. James, Kendall fogalmam sincs hol vannak…
- Oké, akkor te próbáld meg megkeresni őket, mi pedig felvisszük valahogy Logan-t. – javaslom, mire Carlos bólint egyet.
- Én elmegyek vele! – mondja Harry, majd elindulnak.
- Akkor én segítek neked! – vigyorog Niall. – Szerinted, hogy mozdítsuk el innen?
- Logan! – kezdem el kicsit pofozgatni, mire morog valamit. – Logan! – szólítom újra.
- Ne most bébi! Még nem lovagoltam azon a cuki, szivárványszínű pónin! Majd később megyünk úszni… - még motyogott valamit, de azt már nem értettem.
- Fogjuk meg két oldalról – javasolja Niall.
- Oké. Vigyük a liftbe.
- Naa… - nyüszörgött Logan mikor felemeltük ültéből, majd résnyire nyitotta a szemét. – Niall? Te vagy az? Vagy Zayn vagy?
- Zayn nem szőke… - jegyzem meg, miközben – nagy nehezen - megnyomom a lift hívó gombját.
- Te ki vagy? – néz rám, nagyokat pislogva.
- Tina, a fotósotok.
- Ja! Már tudom, te vagy az akinek Louis Tomlinson volt a pasija?
- Igen…
- Hát sajnálatos eset. Kár, hogy végül lecserélt egy modellre, mert szép lány vagy – mondja miközben betuszkoljuk a liftbe, majd annak sarkába leültetjük.
Részegen őszinték az emberek ~ jut eszembe. Legalábbis ezt mondják, de nem hinném, hogy tetszenék Logan-nek.
- Logan, árad belőled az őszinteség… - jegyzi meg Niall komolyan.
- Jajj ne! Elment a pónim… - kezd el sírni Logan.
Na jó! Ezek után messziről elkerülöm a sok szeszes ital fogysztását…
- Logan! Fejezd be! – vágom pofon, mire abba hagyja az írást és aranyosan rám néz.
- Ne bánts anyaa! Légyszi! Megígérem, hogy megeszem a brokkolit és kitakarítom a szobámat! – kezd el újra bőgni.
- Reménytelen eset! – döntöm a fejem Niall vállára.
- Ugyan! Annyira nem vészes…és nézd a jó oldalát, legalább egy jót nevetünk majd egyszer ezen. és különben is, kiderült, hogy szerinte szép vagy. Ez jó nem?
- Már mért lenne jó? – értetlenkedem kék szemeibe nézve.
- Úgy tudtam a lányoknak… - kezdett bele Niall, de nem tudta befejezni, mert kinyílt a lift ajtaja.
Louis állt a lift előtt. Bele nézetem tengerkék szemeibe, majd ezt meg is bánva inkább lesütöttem a szememet. nem így képzeltem el az újra találkozást.
- Anyaa! – nyafogott mögöttem Logan.
- Jövök! – motyogtam, majd Niall-el ketten újra megemeltük.
- Hová vigyük? – kérdezte Niall.
- Nem tudom… - motyogtam még mindig.
Nem tudok gondolkodni…nem így, hogy Louis is itt ál alig egy méterre tőlem.
- Hozzátok hozzánk van még egy szabad szobánk – javasolja Louis és látom, hogy a szemem sarkából, hogy engem fürkész.
Azt hiszem kicsit elpirultam, sosem bírtam az ilyen helyzeteket. Túl közel állt hozzám.
- Oké! – rántotta meg a vállát Niall.
- Gyere, segítek! – mondja Louis, majd átveszi tőlem Logant.
- Köszi – motyogom, majd a két fiú után a lakosztájuk felé veszem az irányt.
- Tina! – áll fel Liam a kanapéról, meglepett, de kedves mosollyal az arcán és átölel.
- Jó újra látni téged! – vigyorgok, majd érzem, ahogy egy könnycsepp végig gördül az arcomon.
- Téged is, de ne sírj! – törli le vigyorogva.
- Danielle hogy van? – érdeklődöm.
- Jól, sok fellépése van mostanában, úgyhogy nem tudunk nagyon sokat találkozni, de mindennap skypolunk! – mosolyog. – Na és te hogy vagy?
- Megvagyok, azt hiszem… - próbálok mosolyogni.
- Sajnálom… - motyogja, miközben megölel.
- Nem, nem kell. Te nem tehetsz semmiről! – mosolygok rá.
- Nem tudjátok hol van a haj…zselém… - áll meg, mikor észre vesz.
Először meglepetten néz rám, majd hatalmas vigyor csúszik az arcára oda szalad hozzám és megpörget a levegőben,  mire akarva-akaratlanul, de felkuncogok.
- Te is úgy hiányoztál! – ölelem meg.
- Ne aggódj, te is nekünk kicsi lány – mosolyog. – De a lényeg, hogy összefutottunk.
- Bocsánat, hogy zavarok, de Logan-nel mi a franc történt? – kérdezi Liam.
- Sokat ivott – sóhajtok.
- És Harry? Harry-vel találkoztál már? – kérdezi Zayn.
- Persze, már rég. Most épp Carlos-szal keresik a BTR másik két tagját. – magyarázom.
- Szia Tina… - int Louis a szoba másik feléből.
- Hello – motyogom, majd gyorsan elfordulok.
Úgy utálom, hogy a nézésével így meg tud gyengíteni.
- Khm… - köhint egyet Liam. – Mit is mondtál mit nem találsz, Zayn? A hajzseléd?!
- Igen…gyere keressük meg! – mondja, majd jelentőség teljesen Louis-ra néznek és elhagyják a nappalit.
- Niall? – kérdezem erőt véve magamon normál hangerővl.
- Logan-t ápolgatja – rántja meg a vállát.
Helyet foglal a kanapén, majd megpaskolja a maga mellett lévő helyet, mire megrázom a fejem.
- Köszi nem, inkább állnék – húzom el a szám.
- Ugyan már Tina! Ezt meg kell beszélnünk! – jelenti ki és tudom, hogy igaza van.
Ezért helyet foglalok a Vele szemben levő fotelben, majd ránézek, jelezve, hogy hallgatom.
- Szóval, először is tudnod kell, hogy valójában sosem szerettem Eleanor-t. Ez az egész meg volt rendezve. De nem mondhattam rá nemet, mivel, ha azt tettem volna már nem lenne One Direction. A lényeg, hogy Eleanor-ral mindketten mást szerettünk és szeretünk, ezért már nem bírtuk tovább és fellázadtunk. A menedzsereink végül rájöttek, hogy ezzel nem segítenek, hanem inkább rosszat tesznek nekünk. És most itt ülök veled szemben.
- Ühüm… - „válaszoltam”.
- Ennyi?
- Nem tudok mit mondani…
- Ez most jót vagy rosszat jelent? – kérdezi aggódó arccal.
Felálltam és leültem mellé, majd mélyen a szemébe néztem.
- Szeretsz még? Csak, mert én tiszta szívemből és ez az időszak, amit nélküled töltöttem, életem legsivárabb időszaka volt! – monddja.
- Szeretlek! Szerettelek egészen mostanáig, és ezen túl is foglak. Túlságosan közel kerültél a szívemhez, lehetetlenség, hogy bárki kitöröljön onnan… - vallom be.
- Éljeen! – futott be a szobába Liam és Zayn.
- Megtaláltátok a hajzselét vagy hallgatóztatok? – vonom fel a szemöldököm.
- Háát…hallgatóztunk, de meg kell értenetek minket nem bírtuk ki! – nézett rám boci szemekkel Zayn.
- Nem mintha mérges tudnék lenni rátok! – kuncogtam.
- Szóval…mit szólnál, ha újra kezdenénk? – kérdezi Louis reménykedve.