#2 | 1. fejezet ~ I miss you

Sziasztook :)
Meghoztam az első fejezetet a második évadból.
Remélem tetszeni fog! :)
Jó olvasást!

Puszi: Eszti;)

~Külső szemszög~
- Oké, én pörgetek! - jelenti ki Logan, miután teljesítette feladatát.
Ami történetesen az volt, hogy letolt gatyával - boxer azért volt rajta (!) - végig sétált az előtéren.
Megforgatja a sörös dobozt az asztalon.
- Tina! Felelsz, vagy mersz? - kérdezi a srác, aki nem kevés pezsgőt és sört megivott már.
- Felelek?! - hangzik a bizonytalan válasz mosolyogva - a nem sok alkoholt fogyasztott - előbb említett lánytól.
- Rendben...hmm...voltál valaha szerelmes? Mármint úgy igazából... - kérdezi lezseren, mint akit nem is nagyon izgat a válasz.
- Igen. - suttogja Tina, majd mélyet sóhajt. - Elnézést, fáradt vagyok, azt hiszem lefekszem. James, pörgetsz helyettem?
- Persze, menj csak nyugodtan alukálni! - mondja kedvesen, Tina pedig rámosolyog köszönet képp.
Feláll az asztaltól és elindul a lift felé.
- Várj meg! - ugrik be az utolsó pillanatban Carlos a lány után.
Tina megnyomja a 12-es feliratú gombot, és a fiú felé fordul magyarázatot követelve.
- Hát igazából azért jöttem utánad, hogy megtudjam jól vagy-e... - vakarja meg tarkóját.
- És? - faggatja tovább Tina.
Bár nyugodtnak mutatja magát, mindjárt kiborul.
- És szeretnsm, ha tudnád, hogy, ha valami baj van nekem nyugodtan elmondhatod. Bízhatsz bennem! - mosolyog a lányra.
A következő pillanatban nyílik a lift ajtaja és Tina fellélegzik.
- Köszönöm, de most már megyek. Jó éjt! - int a fiúnak, majd a szobájába fut.

~Tina~
- Vedd fel! Vedd fel! Vedd fel! - suttogom erőtlenül a telefonomat szorongatva.
- Szia Csajszi, mizujs? - szól bele a telefonba Niall.
- Niall...
Itt már nem bírom tovább. Zokogni kezdek. Ennyi. Ledőlt a fal, melyet egy hónapja építek.
- Tina, mi a baj? - hallom meg Niall kétségbe esett hangját.
- Én...én ezt nem bírom. Semmi sem olyan, mint az előtt. Elégedett voltam az életemmel, de aztán jött Ő és felforgatta az életem. Nagyon jól éreztem magam vele...de megcsalt...pedig én azt hittem szeret...és én még mindig szeretem Niall, érted? Nem tudom se elfelejteni, se semmi, mert annyira szeretem...soha senki iránt nem éreztem még ilyet... - zokogtam a telefonba.
- Hol vagy most? - sürgetett.
- A ......... Hotelben...
- Én, vagyis...MI is! Hányadik emelet?
- 12.
- 2 perc és ott vagyok... - mondta, majd kinyomta a telefont.
A velem szemben lévő barack színű falra bámultam élettelenül. Louis...itt van...
Gyorsan megráztam a fejem. Amennyire tudtam letöröltem a szemem, majd kimentem a folyosóra, mivel Niall azt nem tudja, hogy melyik szoba az enyém a 10 közül, ami ezen a folyosón található.

~Harry~
- Zayn, gyere már ki! - dörömbölök a hotel szobánk fürdőjének ajtaján.
- 5 perc...
- 10 perce is ezt mondtad! - csaptam az ajtóra, majd vissza mentem a nappali részbe.
- Niall? - kérdezem.
- Konyha. - válaszol tömören, szemforgatva Liam.
A konyhához érve, már majdnem megszólítom barátom, mikor érdekes dolgok hangzanak el.
- Hol vagy most?
Szünet.
- Én, vagyis...MI is! Hányadik emelet? - kérdezi sürgetően.
Szünet.
- 2 perc és ott vagyok... - mondja, majd kinyomja telefonját.
Félig megevett szendvicsét kidobja.
- Nagyon fontos dolog lehet, ha kidobod a kaját! - kuncogom.
- Az is! - néz komolyan a szemembe, majd kiviharzik a lakosztályunkból.
Valami gyanús nekem itt...
Követem Niall-t ~ döntöttem el.
- Mindjárt jövök... - mondom a többieknek, majd kilépek a folyosóra.
A lépcső mellett döntöttem, mivel a lift feltűnő lenne.
Kettesével veszem a fokokat, majd mikor felérek a 12. emeleti folyosóra körül nézek.
Meglátom Niall-t, ahogy egy barna hajú lánnyal ölelkezik.
Aki a következő pillanatban kinyitja szemeit.
A hirtelen felismeréstől térdre rogyok.

~Tina~
- Te is hallottad? - bújok ki Niall öleléséből, majd a lépcső felé indulok. - Harry! Jól vagy? - kérdezem unokatesmtól, aki üveges tekintettel bámulja a vele szemben lévő falat, a földön térdepelve.
Meg sem mozdul.
- Har... - szólítanám újra, de nincs rá szükség, mivel feltápászkodik, majd megölel, mire újra kitör belőlem a zokogás.
- Hiányoztál... - suttogja Harry.
- Ti is nekem - ölelem magunkhoz Niall-t is. - Nagyon...

- Mióta barna a hajad? - kérdezi mosolyogva Harry, mikor már a lakosztályom nappalijában ülünk. - Ne értsd félre, nagyon jól áll. Csak kíváncsi vagyok, miért történt ez a változás.
- Azt hiszem...öhm...talán három hete váltottam vissza erre a színre. Ami egyébként az eredeti hajszínem. És nem túl érdekes az ok, csak meguntam a pirosat... - válaszolok vállat rántva.
- Értem...amúgy nekem tetszik, szerintem jól áll! - mér végig.
- És jobban érzed magad? - kérdezi Niall.
- Miért ne lenne jól? - kérdezi Harry, mire lehajtom a fejem.
Sóhajtok egyet, majd elmondom neki is, amit a Szőkeségnek mondtam. A végére viszont megint elsirtam magam, megint, ezért Harry mellém ül és átölel.

- Ha már így ennél a témánál vagyunk el kell, hogy mondjak neked valamit. - kezd bele Harry. - Louis...

12. fejezet ~ Felkérés

Sziasztok! Meghoztam, most az új fejezetet, mivel a jövő héten valószinüleg nem tudok hozni.
Viszont fontos, hogy ez az ÉVADZÁRÓ rész!
Nem túl izgalmas, de vannak benne fontos dolgok!

Jó olvasást! :)

Puszi: Eszti;)

~Tina~

Ennyi. Feladom! Nem igaz, hogy ilyen szerencsétlen vagyok!

Louis-t a pokolba kívánom. De az én hibám is. Olyan meggondolatlan vagyok, így belemenni egy kapcsolatba…

Túl hamar jöttünk össze! Soha többé nem teszek ilyet!

Meg kell erősödnöm lelkileg és nem csak odaadni mindenkinek a szívem, legalábbis ilyen könnyen nem fogom oda dobni senkinek…

Mindig is hittem az igaz szerelemben. De úgy tűnik engem nem nagyon akaródzik megtalálni.

~Harry~

- Louis, őszintén nem tudlak megérteni… Mi a francért tetted ezt Tinával? – próbáltam halkan ordibálni, de nem nagyon jött össze.

- Nem tudom… - suttogta, miközben a bőröndjébe pakolta vissza a ruháit.

- Figyelj, haver, tudod, hogy bírlak meg minden, de ezzel nem csak Tinát bántottad, hanem engem is. Mióta történt ez az eset az unokatestvérem csak Niall-el hajlandó beszélni közülünk senki mással nem. Legalább magyaráznád meg. De ha nem is azt mond meg, őszintén, hogy melyiket szereted, Tinát vagy Eleanort?

- Én, nem tudom…időre van szükségem.

- Tengernyi időd van Louis, de Tinát ezek után elfelejtheted. – mondtam nyugodtabban, majd elhagytam a szobáját.

~Niall~

 Nem értem miért tette ezt Louis. Ahogy senki sem.

Viszont a bandából egyedül én tartom Tinával a kapcsolatot, tehát csak én tudom ő mit gondol.

Harry teljesen ki van. Szívesen elmondanám neki, hogy Tina jól van, csak ez kicsit megviselte és elmesélném neki miket mondott az unokatestvére, de nem tehetem.

Hogy miért nem?

Mert megígértem Tinának, és nem szeretném elveszíteni a bizalmát.

Titokban beszéltem Carlos-al – a Big Time Rush egyik tagjával –, aki elpanaszolta, hogy a fotósuk lebetegedett és jó ideig nem tud dolgozni nekik. Ezért aztán beajánlottam Tinát, aki már letöltötte munkaidejét a BRAVO magazinnál és jelenleg munkanélküli. És egyébként meg szerintem ráférne egy kis kikapcsolódás.

~Tina~

 
- Veszem már! – motyogtam, miközben megnyomtam a zöld gombot. – Tina Anderson! – szólok bele.

- Szia, én Carlos Pena vagyok, a Big Time Rush nevezetű fiú zenekar egyik tagja. Esetleg hallottál már rólunk? – érdeklődik.

- Természetesen igen, de gondolom nem azért hívtál, hogy ezt meg kérdezd. – mondom kedvesen.

- Igazad van, térjünk a tárgyra. Szóval, megüresedett nálunk egy fótós állás és mivel éppen turnén vagyunk nagyon fontos, hogy rajongóink kapjanak rólunk friss, profi képeket. És mi azt szeretnénk, ha csatlakoznál hozzánk a turné során, ami egyébként az egész nyárra vonatkozik, és betöltenéd ezt az állást.

- Azta! Én nem is tudom mit mondjak, ez egy hatalmas lehetőség.

- Igen, de ha nem szeretnéd természetesen nem kötelező jönnöd! – szögezi le.

- De én..öhm..szeretnék menni! – mondom határozottan. – Esetleg elmondanál egy-két fontos információt?

- Persze. Szóval egész nyáron turnézunk az USA-ban és a te feladatod annyi lenne, hogy mindenhová velünk jössz és csinálsz rólunk képeket. Ezek lehetnek akár random, profi studiós képek is. De persze legtöbb jó lenne ha csak ilyen pillanat kép lenne. – vázolja fel a teendőimet.

- Rendben. Egy kérdésem lehet?

- Persze, több is. – kuncog fel.

- Öhm…hogy fogok kijutni ODA?!

- Jajj, bocsánat azt hiszem elfelejtettem említeni, hogy az egész utazást mi álljuk! – jelenti be.

- Akkor természetesen semmiképp nem mondhatok nemet! – nevetek fel, napok óta először…

- Rendben, Los Angeles-ben a reptéren foglak, vagy fogunk várni. Addig is elküldöm e-mailben a részleteket és ha valamit nem, értesz nyugodtan hívj ezen a számon! – mondja és lehet hallani a hangján, hogy mosolyog.

Rám fog férni ez a kis kiruccanás.

- És mikor kéne indulnom?

- Akár holnap, ha az jó neked!

- Természetesen! Akkor szia!

- Küldöm, majd a részleteket, szia! És vigyázz magadra!

Kinyomom a telefont és gondolkodni kezdek.

1. Holnap utazok az USA-ba. Meggondolatlan lépés, de nem érdekel ez most kell.

2. Össze kéne pakolni.

3. Beszélnem kell Sel-lel.

4. Ez a srác ahhoz képest, hogy nem ismer nagyon kedves volt velem. De honnan tudja a telefonszámom? Na mindegy, majd beszélek úgyis Niall-el, lehet, hogy neki van ötlete.

5. Most esik le…Harry-ék is Amerikában vannak…bár nem hinném, hogy véletlenül össze futnánk velük. Majd ezt is megbeszélem Niall-el.

Kicsit furcsa, de mostanában mindent Niall-el beszélek meg. De nem érdekel megbízom benne és van olyan dolog, amiben csak ő tud segíteni, viszont Sel nem.

Na, de minek ülök még mindig a kanapén, mikor már pakolnom kéne?!

És miért lettem hirtelen ilyen izgatott?

11. fejezet ~ Balhé?!

Sziasztok! Itt lenne az új fejezet! + még 2 DOLOG az elején.

1. az első évad 12 fejezetes lesz!

2. Nagyon szépen köszönöm a TÖBB MINT 10 000 kattintást!! :)))

Jó olvasást! :)

*=1 hónappal később=*

- És utoljára, gyerünk! Öt, hat, hét nyolc - mondja Mony, az edző.

Minden erőmet beleadva táncolok.

Hamarosan itt van a gála és gőz erővel hajtok, hogy rendesen menjenek a koreográfiák.

Június tizennegyedike van, ami azt jelenti,hogy két hét múlva lesz a nyári gálája a tánciskolának.
Egyébként ez lesz a 15. szóval kicsit nagyobb banzáj lesz. Több gyakorlásba, munkába tellik, de szerintem abszolút megéri. Én személyszerint már nagyon várom.

- Gyerünk! Erőből! Mozogjatok!

Hát igen, mindig ez van, a hátsó emberek meg sem mozdulnak. Ahogy mondani szokták makettben mozognak.
Ezzel most nem leszólni akarom őket, de azért milyen gáz már, mikor az első három sor normálisan táncol, a hátsó kettő meg csak áll, mint egy fatuskó?!

- Jól van lányok szép volt! Jó lesz ez! Kedden találkozunk! - dicsér meg minket Mony.

Boldogan szökkelek ki a teremből átöltözni, majd elindulok haza.

Remélem Sel csinált vacsit, mert én hulla fáradt vagyok.

Igen, végül Sel-hez költöztem, miután a húgom befészkelte magát a házába. Nem mintha mérges lennék rá, dehogyis. Csak fáj, hogy a nagyi őt jobban szerette, mint engem.

Bár nem is csodállom. Ő a legfiatalabb a családban és ő kedvenc. Mindig is ő volt.
Ezt nem csak bebészelem magamnak...ez egy valós tény.

Vegyük például a nagyit. A húgom egy házat - szinte már kastélyt - kapott, míg én egy fülbevalót.
Szerintem elég nagy a kontraszt.

Ha a szüleimet nézzük?! Náluk is egyértelműen látszik, hogy ki a favorit.
Mikor általános iskolás voltam általában nem kaptam segítséget a tanulásban, se semmiben. Őt bezzeg elkényesztették rendesen.

Így hamar fel kellett nőnöm, ha úgy vesszük.

De szerencsére ott volt nekem Harry. Ő mindig mellettem állt és segített nekem amikor csak tudott. És mivel a szomszédban lakott, gyakran átmentünk egymáshoz házit írni, vagy csak beszélgetni.
Harry volt a legjobb barátom.
Csak aztán elment az X-Factor-ba...de ez egy másik sztori...

Beütöttem a kapukódot, majd beléptem a társasházba. Felmentem a lépcsőn, majd végig a folyosón és kopogtam a szemben lévő ajtón.

Hallottam, ahogy Sel elfordítja a kulcsot, aztán nyílt az ajtó.

- Nem vittél kulcsot, igaz? - érdeklődik barátnőm felvont szemöldökkel.

- Hát az úgy volt, hogy... - kezdtem bele, de félbe szakított.

- Mindegy, inkább gyere, mert kihűl a vacsid!

- Hmm! Hmm! Hmmm!! - bólogatok elismerően, miközben a spagettimet majszolom.

- Ezt ugy veszem, hogy ízlik! - mosolyog Sel, miközben lelül a kanapéra tv-zni. - Milyen volt az edzés?

- Szuper, mint általában.

- Az jó. Milyen filmet nézzünk? - fordult felém.

- Mit szólnál az Ocean's Thirteen-hez? - adtam ötletet.

- Jó. Akkor én csinálok popcornt, kihozom a takarókat, satöbbi. Te pedig addig elmész fürdeni.

- Rendben. - mosolygok, majd elszökkelek a fürdőszobába.

~Harry~

Újabb interjú...ma már a harmadik. De nem panaszkodom, hisz' imádom a munkám.

Bár fáradt és éhes vagyok, de minden gondom azonnal elmúlik, ahogy meglátom sok ezer rajongónkat a studió előtt. Ugyanis ez egy rádiós interjú lesz.
- Szóval fiúk. A nagyon személyes kérdésekre melyekre nem szeretnétek válszolni, ne tegyétek. Gondolom a többit megoldjátok. Annyit kérnék, hogyha valaki megakadna segítsétek ki! Rendben? - kérdezte Paul.

- Természetesen okés! - mondta Liam.

Majd kiszálltunk a kocsiból és a síkítások hangosabbak lettek. Akarva-akaratlanul elmosolyodtam. Mindig jobb kedvem lesz Tőlük. Különben is a rajongóink nélkül sehol sem lennénk. De ettől függetlenül is nagyon szeretem Őket, mégha sokat nem is láttam még.

Ilyenkor feltöltődöm boldogsággal. Annyira jó érzés, hogy ennyire és ennyien szeretnek minket és azt, amit csinálunk.

~*.*~

- Mit vettél délőtt? -  érdeklődöm Louis-tól, aki délelőtt elment vásárolni.

- Semmit... - válaszol fél vállról.

- Minden oké? Amúgy mit akartál venni?

Furcsa a viselkedése. Szerintem valamit nem akar elmondani...

- Igen, Harry, jól vagyok és igazából nem volt konkrét célom. De végülis csak egy kávét ittu...ittam!

- Ittunkot akrtál mondani? - húztam fel a szemöldököm.

- Harry állj le, jó? Semmi jogod sincs kihallgatni engem! Menj ki, légyszives! - szól rám dühösebben.

Kimentem a hotelszobájából, majd bevágtam az ajtót.


Utálom mikor ilyen. És biztos, hogy nem rám mérges, csak rajtam is levezeti.
De kivel találkozhatott?


Rohantam a szobámba, amjd felugrottam az ágyra és magamhoz vettem a laptopom.
Azonnal felmentem We Heart It-re és beírtam, hogy Louis Tomlinson.

- Bassza meg... - csúszott ki a számon, de azonnal oda kaptam a kezem.

Ebből balhé lesz! Tina mindennap megnézi ezt az oldalt és tuti ránk keres, hogy lássa mit csináltunk ma.

Ha Louis-nak mázlija van, Tina fáradt lesz az edzés miatt és nem néz rá a laptopra, de holnap mindenképpen megnézné.

Szóljak Lou-nak vagy ne?!

Mi a helyes döntés?

Ki mellé álljak, ha balhé lesz?

Ez még bizonytalan. De az biztos, hogy Louis-val én is váltok egy-két szép szót!

~Tina~

Vége a filmnek. Sel lefeküdt aludni, mert holnap korán megy interjúra. Én viszont még úgy döntöttem fent maradok egy kicsit.

~ Lássuk mi jót csináltak ma a fiúk ~ gondoltam.

Fel mentem We Heart It-re.

Azért ezt az oldalt használom, mert ide a lelkes rajongók folyamatosan pakolják fel a képeket.

one direction - pötyögtem be.

*=Pár perc múlva=*

~Harry~

Megcsörrent a telefonom.

A kijelzőn Tina neve villogott.

Előre éreztem, hogy nem azért hív, hogy megkérdezze "Mizujs veletek?".

- Szia, csajszi! Hogy vagy? Minden oké?

- Nem, nem vagyok jól és semmi sincs rendben! - suttogott, gondolom Sel alszik, csak, mert már üvöltözne, ha nem így lenne.

- Mesélj!

- Inkább te mesélj, Harry! Ki a franc azaz Eleanor Calder? És Louis miért járkál vele kézen fogva??Miért ölelgeti??

Közvélemény Kutatás eredménye + jó hír

Hát igen..:D Egyértelműen Harry a nagy kedvenc, de azért a többieksem maradtak le sokkal :D Már aki...
De mindegy a JÓ HÍRT szeretném közölni veletek, ami szervesen kapcsolódik e kutatás eredményéhez.:
Mivel Harry nyert, EZÉRT (miután ezt befejeztem - két évadosra tervezem | kétszer húsz fejezet) nyitok egy HARRY-S BLOGOT! Remélem akkor is velem tartotok majd! :)

10. fejezet ~ Lassan már család :))

Sziasztok! Itt lenne a 10. fejezet! Megjegyezném, hogy Tina gyakran kicsit jövőbe látó (csak hogy a végén ne nézzetek hülyének ;D)
Jó olvasást! :)

Puszi: Eszti;)

*=2 nappal később=*

10 perce itt kéne lenniük ~ gondolom magamban mérgelődve.
Nem hiszem el, hogy késnek...bár már megszokhattam volna.

Még három srácot nem is ismerek.
Ha jól emlékszem Zayn, Liam, és Niall...vagy Naill?!

Már 20 perccel elmúlt két óra! És kik nincsenek itt? A fotózásom alanyai. Akik még mit sem sejtenek arról, hogy ki várja őket.

Már kezdett melegem lenni így kinyitottam a stúdió egyik ablakát és levettem rózsaszín, vékony kabátomat.

Egyébként nem gondolnám, hogy nagyon kiöltöztem volna. Egy halvány barna, rózsaszín rózsákkal mintázott, rövid szoknyát viseletem és egy fehér toppot.

Nálam ez a normális napi ruházat. Ilyen a stílusom. Szeretek szép ruhákat hordani.
Á, a ruhákról jut eszembe. Ajánlom, hogy a fiúk már fel legyenek öltözve, mikor kijönnek a sminkestől. Remélem már ott vannak.

Bár szerintem maximum egy kis alapozót tesznek rájuk és a hajukat csinálják meg.
Míg ide nem érnek, inkább ellenőrzöm még a fényképezőgépemet ~ gondolom, majd ezt meg is teszem, körülbelül ötödszörre ebben a fél órában...

Legszívesebben haza mennék már olyan ideges vagyok. De nem tehetem, a munkám forog kockán.

Lábammal a Chasing The Sun ritmusát ütöm, majd halkan elkezdek énekelni, miközben a velem szemben lévő fehér háttért elemzem.

A következő pillanatban valaki átöleli a derekam, én pedig majdnem felsikoltottam, a hirtelen ért támadás következtében.
Kezemet a másik kézre helyeztem és elmosolyodtam.

- Te mit csinálsz itt? Jöttél ének órát tartani nekünk? - kérdezi, majd a végén elneveti magát.

- Nem, én ide dolgozni jöttem! - feleltem kicsit mérgesen.

- Tényleg?! És mi a munkád?!

- Ezt majd később megbeszéljük, viszont...a fotósunk eltűnt! - szólalt meg Harry.

- Nagyon mérges rátok, mert sokat késtetek! - jelentem ki határozottan.

- A francba! Mindenki tudja, hogy folyton elkésünk mindenhonnan! Ez meg itt hagyott minket, ne akarjon velem találkozni, mert nem tudom mit csinálok vele...

- És ha lány? - kérdezem felvont szemöldökkel.

- Hát...ha csinos, akkor elkérem a telefonszámát. - válaszol lazán Harry.

- Bocs, de fogalat már a szíve! Sajnos nincs esélyed, főleg, mivel a rokona vagy... - kezdek bele, mire mindenki értetlenül néz rám. - Na jó elég a hülyéskedésből, már így is meg vagyunk csúszva.

- Egyértelműen ő a fényképészünk! - jelenti ki a barna, egyhén bongyor hajú, ismeretlen.

- Gondolom, te vagy Liam. - gondolkozom hangosan.

- Pontosan. Te, pedig Tina! Örülök, hogy megismerhetlek! - lép elém kedvesen mosolyogval.

- Viszont! - mosolygok vissza. - Had találjam ki melyikőtök Zayn. Légyszi húzd fel a pólód! - nézek a sötét barna, szinte már fekete hajú srácra.

Értetlenül néz rám. Pedig szerintem elég értelmesen beszélek...

- Légyszives, húzd fel a pólód! - ismétlem meg.

Mire megteszi, amit kérek.

- Oké, te vagy Zayn! - mondom kicsit leblokkolva a látottaktól.

- Ahogy mondod, Tina - vigyorog rám.

Megjegyezném, hogy szép szemei vannak!

- És akkor te vagy N... - kezdek bele. - Bocsi, de nem biztos, hogy jól mondom. Niall?! - nézek rá összevont szemöldökkel.

- Igen! - mondja, majd megölel.

Kicsit váratlanul ért, de visszaöleltem.

- Akkor meg van a kajálós társam! - vigyirgok.

Végig néz rajtam, majd szólásra nyitja száját, de én megelőzöm.

- Majd később megbeszéljük. Most kezdjük el!

~*.*~

Végeztünk. Nagyon jó volt velük dolgozni, de örülök, hogy végeztünk. Hogy miért? Mert éhen halok...

Oké, ez most hülye kifogásnak tűnik de így van.

- Még nem is köszöntél nekem! - lépett oda hozzám Louis.

- Szia! - szórakoztam vele, hatalmas vigyorral az arcomon.

- Hát már mindent a férfiaknak kell csinálni?! - nevette el magát, majd megcsókolt.

- Bocsi, hogy zavarok, de éhen halok! - zavart meg minket Niall.

- Én is. Tudtok valami jó kajáldát? - néztem a szőkeségre, bár a kérdés mindenkihez szólt.

- Nando's?!

- Sosem hallottam még róla... - vallom be szégyenlősen, mire Niall-nek leesik az álla.

- Akkor irány a Nando's! És kiderítjük milyen sokat eszel! - kacsint rám Niall.


*=Este, 19:01=*
Épp nálunk ülülnk a kanapén és Niall még mindig csodálkozik rajtam, hogy ennyit tudok enni. Ezt csak onnan tudom, mert fél percenként benyög a beszélgetés közepébe egy megjegyzést.

- Ez olyan durva! Meg se látszik rajtad! Hogy csinálod? - kíváncsiskodik Zayn szavába vágva.

- Én oda ülök Niall-höz, hogy ne zavarjuk a beszélgetést! - jelentem ki, majd átsétálok a másik kanapéhoz és helyet foglalok a szőkeség mellett.

- Szóval?

- Szóval...semmit! Csak edzek hetente kétszer és sokat sétálok! - mosolygok rá.

- Edzel?

- Igen, táncolok.

- Oh! Mit?

- Hip-Hop!

- Az tök jó! - vigyorog elismerően. - Liam barátnője is táncol!

- Valóban?

- Igen! - csatlakozik beszélgetésünkhöz Liam is.

- Hogy hívják? - érdeklődöm mosolyogva.

- Danielle - mosolyog kedvesen.

Én pedig lefagyok.

- Danielle mi?

- Danielle Peazer! Minden oké? Talán ismered?

- Úristen! - suttogom elhalva, majd hatalmas vigyor terül szét az arcomon.

- Tina! - mozgatja szemeim előtt a kezét Niall.

Jobb lesz, ha kicsit megnyugszom, még a végén, azt hiszik, hogy lefogom támadni, ha találkozunk.

Így gyorsan rendeztem az arckifejezésem és Niall-re nézetm.

- Igen?

- Minden oké? Kicsit, olyan volt a kifejezésed, mint egy rajongónak! - kuncog Niall.

- Pedig én nem is...csak hát...öö...

- Igen?

- Ő a példaképem! - hadarom el, majd becsukom a szemem és félve összehúzom magam.

- Ez, tök jó! Hát majd úgyis találkozol vele! - mosolyog rám Liam.

- Akkor nem gond? - húzom ki magam.

- Dehogyis! - legyint nevetve.


- Hu - fújom ki megkönnyebülten a levegőt. - Rendeljünk pizzát? Én éhes vagyok! - fordulok Niall felé.

- Asszem mi jól kifogunk jönni! - neveti el magát Niall, majd elő veszi a telefonját.

- Lecserélsz Niall-re? - ült le mellém Louis, szomorú ábrázattal.

- Hülye! - lököm meg nevteve. - Soha, senkire! - adok egy puszit az arcára.

- Akkor jó! - nevet aranyosan, majd megborzolja a hajam.

Mosolyogva végig nézek a társaságon, majd örömmel konstatálom magamban, hogy lassan ezek az emberek a családom. Bár párat még nem rég ismertem meg, de már nagyon jóban vagyunk. Imádom őket, ha lehet így fogalmazni..:))

Kicsit bekönnyezek a gondolataimtól, ezért gyorsan megtörlöm a szemem.:')


Tina ruhája: