10. fejezet ~ Lassan már család :))

Sziasztok! Itt lenne a 10. fejezet! Megjegyezném, hogy Tina gyakran kicsit jövőbe látó (csak hogy a végén ne nézzetek hülyének ;D)
Jó olvasást! :)

Puszi: Eszti;)

*=2 nappal később=*

10 perce itt kéne lenniük ~ gondolom magamban mérgelődve.
Nem hiszem el, hogy késnek...bár már megszokhattam volna.

Még három srácot nem is ismerek.
Ha jól emlékszem Zayn, Liam, és Niall...vagy Naill?!

Már 20 perccel elmúlt két óra! És kik nincsenek itt? A fotózásom alanyai. Akik még mit sem sejtenek arról, hogy ki várja őket.

Már kezdett melegem lenni így kinyitottam a stúdió egyik ablakát és levettem rózsaszín, vékony kabátomat.

Egyébként nem gondolnám, hogy nagyon kiöltöztem volna. Egy halvány barna, rózsaszín rózsákkal mintázott, rövid szoknyát viseletem és egy fehér toppot.

Nálam ez a normális napi ruházat. Ilyen a stílusom. Szeretek szép ruhákat hordani.
Á, a ruhákról jut eszembe. Ajánlom, hogy a fiúk már fel legyenek öltözve, mikor kijönnek a sminkestől. Remélem már ott vannak.

Bár szerintem maximum egy kis alapozót tesznek rájuk és a hajukat csinálják meg.
Míg ide nem érnek, inkább ellenőrzöm még a fényképezőgépemet ~ gondolom, majd ezt meg is teszem, körülbelül ötödszörre ebben a fél órában...

Legszívesebben haza mennék már olyan ideges vagyok. De nem tehetem, a munkám forog kockán.

Lábammal a Chasing The Sun ritmusát ütöm, majd halkan elkezdek énekelni, miközben a velem szemben lévő fehér háttért elemzem.

A következő pillanatban valaki átöleli a derekam, én pedig majdnem felsikoltottam, a hirtelen ért támadás következtében.
Kezemet a másik kézre helyeztem és elmosolyodtam.

- Te mit csinálsz itt? Jöttél ének órát tartani nekünk? - kérdezi, majd a végén elneveti magát.

- Nem, én ide dolgozni jöttem! - feleltem kicsit mérgesen.

- Tényleg?! És mi a munkád?!

- Ezt majd később megbeszéljük, viszont...a fotósunk eltűnt! - szólalt meg Harry.

- Nagyon mérges rátok, mert sokat késtetek! - jelentem ki határozottan.

- A francba! Mindenki tudja, hogy folyton elkésünk mindenhonnan! Ez meg itt hagyott minket, ne akarjon velem találkozni, mert nem tudom mit csinálok vele...

- És ha lány? - kérdezem felvont szemöldökkel.

- Hát...ha csinos, akkor elkérem a telefonszámát. - válaszol lazán Harry.

- Bocs, de fogalat már a szíve! Sajnos nincs esélyed, főleg, mivel a rokona vagy... - kezdek bele, mire mindenki értetlenül néz rám. - Na jó elég a hülyéskedésből, már így is meg vagyunk csúszva.

- Egyértelműen ő a fényképészünk! - jelenti ki a barna, egyhén bongyor hajú, ismeretlen.

- Gondolom, te vagy Liam. - gondolkozom hangosan.

- Pontosan. Te, pedig Tina! Örülök, hogy megismerhetlek! - lép elém kedvesen mosolyogval.

- Viszont! - mosolygok vissza. - Had találjam ki melyikőtök Zayn. Légyszi húzd fel a pólód! - nézek a sötét barna, szinte már fekete hajú srácra.

Értetlenül néz rám. Pedig szerintem elég értelmesen beszélek...

- Légyszives, húzd fel a pólód! - ismétlem meg.

Mire megteszi, amit kérek.

- Oké, te vagy Zayn! - mondom kicsit leblokkolva a látottaktól.

- Ahogy mondod, Tina - vigyorog rám.

Megjegyezném, hogy szép szemei vannak!

- És akkor te vagy N... - kezdek bele. - Bocsi, de nem biztos, hogy jól mondom. Niall?! - nézek rá összevont szemöldökkel.

- Igen! - mondja, majd megölel.

Kicsit váratlanul ért, de visszaöleltem.

- Akkor meg van a kajálós társam! - vigyirgok.

Végig néz rajtam, majd szólásra nyitja száját, de én megelőzöm.

- Majd később megbeszéljük. Most kezdjük el!

~*.*~

Végeztünk. Nagyon jó volt velük dolgozni, de örülök, hogy végeztünk. Hogy miért? Mert éhen halok...

Oké, ez most hülye kifogásnak tűnik de így van.

- Még nem is köszöntél nekem! - lépett oda hozzám Louis.

- Szia! - szórakoztam vele, hatalmas vigyorral az arcomon.

- Hát már mindent a férfiaknak kell csinálni?! - nevette el magát, majd megcsókolt.

- Bocsi, hogy zavarok, de éhen halok! - zavart meg minket Niall.

- Én is. Tudtok valami jó kajáldát? - néztem a szőkeségre, bár a kérdés mindenkihez szólt.

- Nando's?!

- Sosem hallottam még róla... - vallom be szégyenlősen, mire Niall-nek leesik az álla.

- Akkor irány a Nando's! És kiderítjük milyen sokat eszel! - kacsint rám Niall.


*=Este, 19:01=*
Épp nálunk ülülnk a kanapén és Niall még mindig csodálkozik rajtam, hogy ennyit tudok enni. Ezt csak onnan tudom, mert fél percenként benyög a beszélgetés közepébe egy megjegyzést.

- Ez olyan durva! Meg se látszik rajtad! Hogy csinálod? - kíváncsiskodik Zayn szavába vágva.

- Én oda ülök Niall-höz, hogy ne zavarjuk a beszélgetést! - jelentem ki, majd átsétálok a másik kanapéhoz és helyet foglalok a szőkeség mellett.

- Szóval?

- Szóval...semmit! Csak edzek hetente kétszer és sokat sétálok! - mosolygok rá.

- Edzel?

- Igen, táncolok.

- Oh! Mit?

- Hip-Hop!

- Az tök jó! - vigyorog elismerően. - Liam barátnője is táncol!

- Valóban?

- Igen! - csatlakozik beszélgetésünkhöz Liam is.

- Hogy hívják? - érdeklődöm mosolyogva.

- Danielle - mosolyog kedvesen.

Én pedig lefagyok.

- Danielle mi?

- Danielle Peazer! Minden oké? Talán ismered?

- Úristen! - suttogom elhalva, majd hatalmas vigyor terül szét az arcomon.

- Tina! - mozgatja szemeim előtt a kezét Niall.

Jobb lesz, ha kicsit megnyugszom, még a végén, azt hiszik, hogy lefogom támadni, ha találkozunk.

Így gyorsan rendeztem az arckifejezésem és Niall-re nézetm.

- Igen?

- Minden oké? Kicsit, olyan volt a kifejezésed, mint egy rajongónak! - kuncog Niall.

- Pedig én nem is...csak hát...öö...

- Igen?

- Ő a példaképem! - hadarom el, majd becsukom a szemem és félve összehúzom magam.

- Ez, tök jó! Hát majd úgyis találkozol vele! - mosolyog rám Liam.

- Akkor nem gond? - húzom ki magam.

- Dehogyis! - legyint nevetve.


- Hu - fújom ki megkönnyebülten a levegőt. - Rendeljünk pizzát? Én éhes vagyok! - fordulok Niall felé.

- Asszem mi jól kifogunk jönni! - neveti el magát Niall, majd elő veszi a telefonját.

- Lecserélsz Niall-re? - ült le mellém Louis, szomorú ábrázattal.

- Hülye! - lököm meg nevteve. - Soha, senkire! - adok egy puszit az arcára.

- Akkor jó! - nevet aranyosan, majd megborzolja a hajam.

Mosolyogva végig nézek a társaságon, majd örömmel konstatálom magamban, hogy lassan ezek az emberek a családom. Bár párat még nem rég ismertem meg, de már nagyon jóban vagyunk. Imádom őket, ha lehet így fogalmazni..:))

Kicsit bekönnyezek a gondolataimtól, ezért gyorsan megtörlöm a szemem.:')


Tina ruhája: